Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.56
bux:
122139.35
2026. január 16. péntek Gusztáv
Olaf Scholz német kancellár (k) beszédet mond a német szövetségi parlament (Bundestag) ülésén Berlinben 2022. március 23-án. Egyéb témák mellett a kancellári hivatal költségvetéséről tanácskoznak a képviselők.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Hiába a német recesszió, évtizedek óta a legnagyobb fizetésemelés jön a Bundestagban

A Bundestagban helyet foglaló 736 honatya havi fizetése hat százalékkal emelkedik az eddigihez képest, ráadásul olyan időkben, amikor a szociális kiadások csökkentése a pénzügyminiszter egyik fő vesszőparipája.

A képviselők fizetésemelését a Bundestag jelentette be a szövetségi statisztikai hivatal vonatkozó, a nominálbérek növekedésével kapcsolatos becslésekre hivatkozva. Eszerint a 2023 júliusa óta érvényben lévő általános kompenzációs összeg a képviselők esetében havi 635 eurós pluszt jelent. Ez hat százaléknak felel meg. Mindez azt jelenti, hogy

a Bundestag képviselői júliustól havonta 11 220 eurót (mintegy 4,345 millió forintot) vihetnek haza.

A képviselők havi fizetése jövedelemadó-köteles, az adót ugyanakkor "kompenzálja" egy adómentes juttatás a képviselőknek a parlamenti munkával összefüggő költségeik fedezésére. Ez havi 5051 eurót (1,955 millió forint) jelent. Ilyen költség például például a választókerületi iroda vagy adott esetben egy berlini "második lakás" fenntartása.

A Bundestagnak jelenleg 736 képviselője van, a tervek szerint azonban a honatyák száma a 2025-ös parlamenti választások után valamivel több mint száz fővel, 630-ra csökken. A mostani Bundestag a világ egyik legnépesebb parlamentjének számít.

Több hírportál számolt be arról, hogy az emelés ellen a parlamenti pártok közül egyedül csak az ellenzéki Baloldal Pártja (Die Linke) emelt szót. A párt társelnöke, Janine Wissler szerint az elhatározott hatszázalékos növekedés a legmagasabbnak számít az elmúlt harminc évben. Az ellenzéki politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a "rendkívüli emelésre" akkor kerül sor, amikor a költségvetési megszorítások keretében napirenden van a szociális juttatások csökkentése. Wissler szerint a fizetésemelés felfüggesztésére lett volna szükség.

Olaf Scholz: 15 eurós minimális órabér

Ezzel egyidőben számolt be a német média arról, hogy Olaf Scholz kancellár sürgette a minimálbér 15 euróra történő emelését. A kancellár egy lapinterjúban a fokozatos emelés mellett emelt szót, hangoztatva, hogy a minimálbért előbb 14, majd 15 euróra (5796 forint) kellene emelni. A minimálbér jelenleg 12,41 euró, amit a tervek szerint jövőre 12,82 euróra emelnék. A kancellár ennek kapcsán bírálta a munkaadókat, akik – mint fogalmazott – csak kisebb kiigazításokhoz ragaszkodtak.

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Külső tényezők növelik Ukrajna és Oroszország kompromisszumkötésre való hajlandóságát – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője. Beszélt annak jelentőségéről is, hogy Kína leállította az orosz áram vásárlását.

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×