Infostart.hu
eur:
385
usd:
328.34
bux:
121282.66
2026. január 21. szerda Ágnes
Olaf Scholz német kancellár (k) beszédet mond a német szövetségi parlament (Bundestag) ülésén Berlinben 2022. március 23-án. Egyéb témák mellett a kancellári hivatal költségvetéséről tanácskoznak a képviselők.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Hiába a német recesszió, évtizedek óta a legnagyobb fizetésemelés jön a Bundestagban

A Bundestagban helyet foglaló 736 honatya havi fizetése hat százalékkal emelkedik az eddigihez képest, ráadásul olyan időkben, amikor a szociális kiadások csökkentése a pénzügyminiszter egyik fő vesszőparipája.

A képviselők fizetésemelését a Bundestag jelentette be a szövetségi statisztikai hivatal vonatkozó, a nominálbérek növekedésével kapcsolatos becslésekre hivatkozva. Eszerint a 2023 júliusa óta érvényben lévő általános kompenzációs összeg a képviselők esetében havi 635 eurós pluszt jelent. Ez hat százaléknak felel meg. Mindez azt jelenti, hogy

a Bundestag képviselői júliustól havonta 11 220 eurót (mintegy 4,345 millió forintot) vihetnek haza.

A képviselők havi fizetése jövedelemadó-köteles, az adót ugyanakkor "kompenzálja" egy adómentes juttatás a képviselőknek a parlamenti munkával összefüggő költségeik fedezésére. Ez havi 5051 eurót (1,955 millió forint) jelent. Ilyen költség például például a választókerületi iroda vagy adott esetben egy berlini "második lakás" fenntartása.

A Bundestagnak jelenleg 736 képviselője van, a tervek szerint azonban a honatyák száma a 2025-ös parlamenti választások után valamivel több mint száz fővel, 630-ra csökken. A mostani Bundestag a világ egyik legnépesebb parlamentjének számít.

Több hírportál számolt be arról, hogy az emelés ellen a parlamenti pártok közül egyedül csak az ellenzéki Baloldal Pártja (Die Linke) emelt szót. A párt társelnöke, Janine Wissler szerint az elhatározott hatszázalékos növekedés a legmagasabbnak számít az elmúlt harminc évben. Az ellenzéki politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a "rendkívüli emelésre" akkor kerül sor, amikor a költségvetési megszorítások keretében napirenden van a szociális juttatások csökkentése. Wissler szerint a fizetésemelés felfüggesztésére lett volna szükség.

Olaf Scholz: 15 eurós minimális órabér

Ezzel egyidőben számolt be a német média arról, hogy Olaf Scholz kancellár sürgette a minimálbér 15 euróra történő emelését. A kancellár egy lapinterjúban a fokozatos emelés mellett emelt szót, hangoztatva, hogy a minimálbért előbb 14, majd 15 euróra (5796 forint) kellene emelni. A minimálbér jelenleg 12,41 euró, amit a tervek szerint jövőre 12,82 euróra emelnék. A kancellár ennek kapcsán bírálta a munkaadókat, akik – mint fogalmazott – csak kisebb kiigazításokhoz ragaszkodtak.

Címlapról ajánljuk
Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Az a focista válik igazán meghatározó szereplővé – főleg Angliában –, aki időben felveszi a ritmust, jól beilleszkedik, sokan követik őt a közösségi platformokon és tömegesen megvásárolják a mezét – mondta az InfoRádióban a sportközgazdász. Úgy véli, a Tóth Alexéhez hasonló transzferekhez komoly nemzetközi kapcsolatok szükségesek, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy sportmenedzsment szempontjából is sokat fejlődött a magyar futball.

Agrárkamara: a Mercosur-megállapodás csak az egyik tragédia, amely a mezőgazdaságra zúdul

Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külügyekért felelős alelnöke az InfoRádióban kedden elmondta, egy hete még semmi esélyt nem adott volna, hogy a gazdák nyomásgyakorlása eredményt hoz, de egy hét alatt jelentős változás történt az európai közvéleményben.
Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Rég látott leolvadást tapasztalhattak a keddi kereskedésben a befektetők. Nagyon úgy tűnik, hogy ezúttal is a geopolitikai fejlemények határozzák meg a befektetők hangulatát és Donald Trump amerikai elnök megint hathatósan tett (Grönland, vámok, új kereskedelmi háború) azért, hogy hivatalba lépésének első évfordulóján emlékezzenek rá, a piacok és a befektetők egyaránt. A részvényeket mindenhol adták a befektetők, a volatilitást jelző index látványosan megmozdult, a dollárt ütni kezdték, az amerikai kötvényhozamok emelkednek, az arany új csúcsra menetelt. A "Sell America" kereskedési stratégia megint felsejlik, ilyen legutóbb tavaly áprilisban történt, Trump vámbejelentéseinek idején.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×