Hétfőn maratoni üléssel kezdődött el a parlament tavaszi ülésszaka, és több fontos döntés mellett zárószavazást tartottak Svédország NATO-csatlakozásáról is az Országgyűlésben. Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában azt mondta, hosszú idő volt, mire a két ország vitás kérdéseit rendezték, és voltak, akik kívülről is bele próbáltak szólni a folyamatba. „Magyarország azonban szuverén ország, nem engedi, hogy diktáljanak neki” – fogalmazott a miniszerelnök. Kitért arra is, hogy a svéd kormányfővel kötött múlt pénteki megállapodás értelmében az eddigi tizennégy lízingelt vadászgép mellé négy új Gripent vásárol hazánk az északi országtól, melyekkel a magyar miniszterelnök szerint Magyarország a határokon kívül is képes lesz NATO-feladatok ellátására. Orbán Viktor arra kérte képviselőtársait, hogy szavazzák meg a svédek NATO-csatlakozását érintő határozatot.

Az Országgyűlés hétfői ülésén végül 188 támogató szavazattal, hat ellenében ratifikálta a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló előterjesztést.

Csiki Varga Tamás az InfoRádióban elmondta: a NATO bővítése esetén mindig azt kell mérlegelniük a tagállamoknak, hogy a csatlakozni kívánó ország mit tud hozzáadni a közös biztonsághoz és a közös védelemhez. Mint fogalmazott, Svédország esetében több ilyen elem is van. Szerinte a szóba jöhető fő szempontok, kritériumok közül az első helyen van a skandináv ország geopolitikai és stratégiai elhelyezkedése. Felhívta a figyelmet, hogy

a svédek NATO-csatlakozásával „beltengerré válik a Balti-tenger”.

Kiemelte, hogy a katonai szövetség egy rendkívül modern haderő képességeivel bővül, haditechnikai eszközeik közül nagy segítséget jelentenek majd azok a Gripen vadászbombázók, melyekből a múlt pénteki megállapodás értelmében újabb négyet Magyarország is vásárol. Mint mondta, az oroszok lehetőségeinek, stratégiai céljainak feltérképezésében valamennyi skandináv állam – így Svédország is – „nagy szakértelemmel rendelkezik”, és ezeket az információkat mostantól közvetlenül a NATO rendelkezésére tudják majd bocsátani a bővítésnek köszönhetően.

Csiki Varga Tamás elmondta: a szövetségen belül az Egyesült Államok a legnagyobb katonai erő, ezért a svédek csatlakozása ebből a szempontból „nem hoz majd perdöntő változást”. A mostani bővítéssel

20 ezer főt nem meghaladó haderő csatlakozik a NATO-hoz,

ami nagyjából megegyezik a Magyar Honvédség létszámával – bizonyos tartalékos elemekkel kiegészülve. „Svédország belépése nem változtatja meg a katonai erőegyensúlyt. Sokkal inkább a közös fellépés lehetősége, illetve a hadműveleti térséghez való hozzáférés a helyzeti előnye Svédországnak. Máshol egyébként ezeket nem is tudná biztosítani, a NATO-nak viszont nagy segítséget jelentenek ezek a képességek, lehetőségek” – jegyezte meg a szakértő.

Nagyobb biztonsági garanciák, erősödő kollektív védelem

Hozzátette: számszerűsíteni nem lehet, hogy például Magyarország helyzete mennyivel lesz biztonságosabb a mostani bővítéssel. Mint mondta, az uniós és a NATO-tagállamok „kockázatközösséget alkotnak, és ebben élnek”, vagyis hazánk szempontjából is az a legfontosabb, hogy a közös fellépés és a kollektív védelem erősödik, illetve még nagyobbak lesznek a biztonsági garanciák a szövetségen belül. Csiki Varga Tamás szerint „annyival mindenképpen javul a helyzetünk”, hogy ha adott esetben katonai válság alakulna ki például a Balkánon, vagy valamilyen katasztrófahelyzet állna elő Magyarországon, akkor a NATO-tagállamok közösen – immár Finnországgal és Svédországgal kiegészülve – a segítségére tudnának sietni a megtámadott vagy krízisbe kerülő országnak.

Csiki Varga Tamás a magyar–svéd hadiipari megállapodással kapcsolatban azt mondta, a Magyar Honvédség légierőjének vadászrepülőgépeit 2002 óta kizárólag az északi országból idekerülő Gripenek alkotják. Emlékeztetett, hogy a magyar állam jelenleg lízingeli ezeket a vadászbombázókat, és a két ország közötti megállapodás értelmében 2026-ban kerülnek majd magyar tulajdonba. A kiképzőgépeink ugyanakkor cseh gyártmányúak, szállítógépeket pedig Brazíliából szerzett be a magyar honvédelmi tárca, amely korábban forgószárnyas Airbus helikoptereket is vásárolt külföldről.

„A felsoroltak közül a csapásmérő-képesség szempontjából a svéd komponens a legmeghatározóbb”

– tette hozzá a szakértő.

Mit jelent a most előállt helyzet Oroszországnak?

A potenciális ellenfelek közül jelenleg katonai téren Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetést, illetve kihívást a NATO számára. Csiki Varga Tamás elmondta: az oroszoknak megvannak az ehhez szükséges katonai képességeik, „a politikai szándék pedig változó jellegű” a részükről. Úgy véli, nem mutatkozik most semmilyen jel arra, hogy Oroszország a közeljövőben közvetlenül megtámadná valamelyik NATO-tagállamot. Időről időre maga a katonai szövetség is jelzi, hogy megvannak a szükséges forrásai, katonai eszközei és berendezései, valamint éppen februárban elrettentő céllal nagyszabású hadgyakorlatot is indított a NATO.

Csiki Varga Tamás végül elmondta: a finnek és a svédek NATO-hoz való csatlakozása „ellentétes fejlemény Oroszország eredeti stratégiai szándékaival szemben”, ugyanis mostantól a Balti-tenger térsége, a Kalinyingrádi enklávé, valamint Szentpétervár környéke kivételével több más orosz terület a térségben a NATO-tagállamok területegységeit vagy felségvizeit fogják jelenteni. „Ez a helyzet pedig jelentős mértékben korlátozza majd az orosz erők mozgási és cselekvési szabadságát, illetve tovább szűkülnek a katonai lehetőségeik” – magyarázta a szakértő.