Az orosz–ukrán háború kirobbanása után két észak-európai ország is úgy döntött, hogy feladja semlegességét, és elsősorban az orosz fenyegetés miatt csatlakozni kíván a NATO-hoz. 2022. május 18-án Finnország nyolc évtizedes, Svédország két évszázados katonai semlegességét feladva hivatalosan is benyújtotta csatlakozási kérelmét a transzatlanti katonai szövetségbe.

A felvételhez szükség van minden NATO-tagállam támogatására, és a nemzeti parlamentek ratifikációja csak egy idei ment gyorsan, Törökország és Magyarország is hosszabban blokkolta a bővítést. Ankara elsősorban a kurdoknak nyújtott támogatást miatt, a magyar kormány pedig elsősorban a finn és svéd jogállamisági kifogások miatt vonakodott, de Finnország esetében végül kevesebb mint egy év elteltével, 2023. március 27-én az Országgyűlés támogatta a csatlakozási kérelmet, és az északi ország április 4-én lett a szövetség 31. tagországa.

Svédország ügyében hosszabban húzódott a ratifikáció, utolsó előttiként idén január 24-án a török parlament jóváhagyta a csatlakozását, így már csak a magyar Országgyűlés támogató döntése hiányzott. Noha felszínen éles szócsata volt Budapest és Stockholm között, Ulf Kristersson svéd miniszterelnök még egy budapesti meghívásra nemet mondott először, ám végül a háttértárgyalások sikerre vezettek, mert múlt pénteken a két kormányfő Budapesten már a megállapodásról számolt be, amelynek része lett egy nagyszabású hadiipari együttműködés is.

Ezzel egyidejűleg Kocsi Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt kérte a házelnöktől, hogy február 26-án tűzze napirendre a svéd NATO-csatlakozásról szóló zárószavazást. Az előterjesztést már tavaly márciusban megvitatta az Országgyűlés. Kocsis Máté jelezte, hogy a ratifikációról szóló törvényjavaslat végszavazását képviselőcsoportja támogatni kívánja.

Az Országgyűlés hétfői ülésén szavazott a svéd NATO-tagságról: 188 támogató szavazattal, hat ellenében ratifikálta Svédország csatlakozásáról szóló előterjesztést.