Először ködösítés, majd nagy várakozás előzte meg a Moszkvában járt Tucker Carlson egykori Fox News-műsorvezető hosszú Putyin-interjúját.
Ez volt az első alkalom, hogy az ukrajnai háború kezdete óta az orosz vezető egy nyugati újságíróval beszélt.
A nyitó félóra történelmi fejtegetése még az Ukrajnát többször bíráló Carlson számára is kényelmetlen volt és ezért külön magyarázattal publikálta az anyagot.
Nácitlanítás, be nem tartott megállapodások
Putyin szóba hozta a háborúkat, melyek során Ukrajna hol Moszkvához, hol a lengyelekhez került, elmondta, hogy
az ukrán nemzeti érzést az I. világháború előtt az „osztrák vezérkar” kezde el építeni és hogy a bolsevikok kreáltak ukrán államot a szovjet tagköztársaságban orosz területek hozzáadásával.
A mostani háborút annak tudta be, hogy a Szovjetuniónak – az orosz vezetők közreműködésével történt – lebontása után a NATO terjeszkedni kezdett és szerinte már Ukrajnában is bázisokat hozott létre.
Pedig ő még Bill Clinton amerikai elnöknek felvetette, mi lenne, ha Oroszország csatlakozna a NATO-hoz, de elutasító választ kapott. Kulcsmomentumként emlegette a 2014-es Majdan mozgalmat, amit a CIA által levezényelt puccsnak nevezett.
Azt is felemlegette, hogy ifjabb George Bush idején javasolta: közösen építsenek rakétapajzsot (ez volt az a téma, amely tovább mérgesítette a viszonyt), amit először érdekesnek találtak, majd elutasítottak.
Ep. 73 The Vladimir Putin Interview pic.twitter.com/67YuZRkfLL
— Tucker Carlson (@TuckerCarlson) February 8, 2024
Az ukrajnai háborúhoz vezető okok között azt is említette, hogy az úgynevezett minszki megállapodásokat az ukránok nem akarták végrehajtani, a németek és franciák sem akarták betartatni, pedig szerinte "ez Ukrajnában tarthatta volna a lázadó keleti területeket".
"Johnson bekavart"
És bedobta azt, ami néhány hónapja már elhangzott:
a háború első hónapjaiban papíron volt a megállapodás Moszkva és Kijev között – ezt szerinte az ukrán kormánypárt frakcióvezetője is elismerte - , az ukránok ezt részben aláírták,
de jött Boris Johnson volt brit miniszterelnök és rávette őket, utasítsák el és harcoljanak tovább.
Putyin ismét érvként hozta fel a „nácitlanítást”, hogy miért nem érte el még Moszkva a háborús céljait és újabb történelmi kitérő következett. Pedig ezt még Zelenszkij elnöknek is felvetette egy beszélgetésben, akit akkor "Vologyaként" szólított meg és aki kapcsán azt mondta: a nagyapja a nácik ellen harcolt.
Jó, de hogyan lehetne leállítani a háborút? – firtatta a civil áldozatokat, az infrastruktúra bombázását vagy a háborús atrocitásokat nem említő Carlson.
Putyin szerint az Egyesült Államok állíthatja le a háborút, mert nagy hibát elkövetve pénzelte és felfegyverezte Ukrajnát.
Készen állunk a tárgyalásra, Washington találjon egy olyan formulát, amellyel megőrzi a méltóságát
- mondta és azt fejtegette, hogy az ukránok és az oroszok az egyházszakadás ellenére valamikor megbékélnek és újraegyesülnek.
Visszakapja-e Magyarország Kárpátalját?
A magyar hallgató számára érdekes momentumként Carlson viszonylag az elején egy ilyen kérdést tett fel: „mondta Orbán Viktornak, hogy megkaphatja Kárpátalját?”
Amire az volt a válasz, hogy soha beszéltek róla, de Putyin szerint az ott élők vissza akarnak kerülni „történelmi földjükre”.
Azt is elmonda, hogy a nyolcvanas években autóval elment Beregszászig és csodálkozott az útjelző táblákon látható ismeretlen nyelven és az ottaniak ruházatán. Kik ezek? Magyarok – mondták neki, akik megőrizték a kultúrájukat.
De, hogy vissza kellene-e adni ezeket a területeket? Nem vagyok benne biztos – mondta.