A NATO Lengyelország, Németország és további három balti állam területén csaknem 90 ezer katonát akar mozgósítani, hogy elrettentse Oroszországot. A februárban kezdődő, Steadfast Defender 2024 elnevezésű hadgyakorlat lesz a katonai szövetség legnagyobb mozgósítása a hidegháború vége óta.

A gyakorlaton több mint 50 haditengerészeti hajó vesz részt, lesznek köztük repülőgép-hordozók és rombolók is. A mozgósításra több mint 80 repülőgépet várnak, köztük vadászgépeket, helikoptereket és drónokat is. A szárazföldi erők legalább 1100 harcjárművel lesznek felszerelve, amelyek között 133 harckocsi és 533 gyalogsági harcjármű vár majd szimulációs bevetésre.

Christopher Cavoli tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka bejelentette:

a májusig tartó műveletben mind a 31 tagország részt vesz, és támogató tagként Svédország is küld majd katonákat, haditechnikai eszközöket.

„A hadgyakorlat egyértelműen demonstrálni fogja egységünket, erőnket és eltökéltségünket értékeink és a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelmében” – mondta a tábornok.

A Steadfast Defender során nagy hangsúlyt kap a NATO gyors reagálású erőinek Lengyelország keleti szárnyára történő telepítése. A gyakorlatok további kulcsfontosságú helyszínei közé tartoznak a balti államok – amelyeket az esetleges orosz agresszióval szemben rendkívül sebezhetőnek tartanak –, valamint Németország, ahol az erősítések kulcsfontosságú belépési pontjai lesznek. A gyakorlatok a NATO perifériáján lévő nemzetekre, például Norvégiára és Romániára is kiterjednek majd – közölte a Reuters.

Több mint három és fél évtizede nem volt ekkora NATO-hadgyakorlat

Csiki Varga Tamás azt mondta az InfoRádióban, hogy a művelet legfontosabb célja egy esetleges orosz támadás kivédésére való felkészülés mellett az elrettentés lesz. A szakértő emlékeztetett: tavaly fogadták el a NATO új, regionális terveit – a többi között az északi államok védelmére. Úgy véli, a mostani hadgyakorlat keretében ezek gyakorlati megvalósítását is lepróbálják majd mintegy 90 ezer katona részvételével. Felhívta a figyelmet arra, hogy

a jelenlegi helyzetben különösen fontos a NATO számára az északi országok, illetve a balti államok támogatása, segítése.

Az elemző is megerősítette: „nagy méretű hadgyakorlatról” van szó, a NATO legutóbb az 1988-as Reforger-művelet során mozgósított hasonló nagyságrendben katonákat. Akkor mintegy 125 ezer résztvevővel Németország védelmét szimulálták a Szovjetunióval szemben.

Egy ilyen grandiózus hadgyakorlat rendkívül sok logisztikai feladatot, komoly előkészületeket követel meg. A tengerentúlról több ezer kilométerről kell élő erőt, valamint haditechnikai eszközöket átszállítani Európába, illetve Európán belül is több ezer kilométert kell megtenni, amíg eljutnak az egységek, felszerelések a keleti tagországokba.

Maga a szállítás is sokáig tart, így időben el kell indulni ahhoz, hogy gördülékenyen, a tervezetteknek megfelelően lehessen majd elkezdeni a hadgyakorlatot.

Jelentős hiányosságok pótlására kényszerültek a németek?

Egy kiszivárgott titkos dokumentum szerint a német hadsereg felkészült egy Oroszországgal szembeni nyílt fegyveres konfliktusra. A Bild által közölt forgatókönyv azt valószínűsíti, hogy már idén februárban eszkalációs folyamat veheti kezdetét a NATO-tagállamok, valamint Oroszország között. Csiki Varga Tamás szerint ennek a jelentésnek az állhat a hátterében, hogy „valójában sosem ért véget” a 2009-ben belengetett német hadügyi reform, a tervek kevésbé vagy csak részben valósultak meg. Nem lett erősebb azóta sem a Bundeswehr, amely

„sokkal inkább veszített a képességeiből, valamint a bevethető eszközök mennyiségéből”.

A szakértő úgy gondolja, ezeket a hiányosságokat próbálják meg most, a „megváltozott biztonsági környezetben” pótolni, rendezni. Hozzátette: napjainkban már nemcsak arra terjednek ki a NATO katonai akciói, hogy válságkezelő műveleteket indítsanak a Közel-Keleten vagy éppen Afganisztánban, hanem területvédelmi műveletek előkészítése is szükséges Európában, „szélsőséges esetben ugyan, de akár az is elképzelhető, hogy pont Németország területén”.

„A tervek előkészítése és a felkészülés a legrosszabb forgatókönyvre való tervezést jelentik” – fogalmazott Csiki Varga Tamás, aki szerint háborús körülmények között csak erővel és megfelelő elrettentő, valamint védelmi képességekkel lehet hosszú távon garantálni egy ország biztonságát.