A csökkenés oka, hogy a társadalmi felemelkedés és lesüllyedés révén a középosztály felső és alsó pereme is zsugorodik.

A csökkenés mértéke önmagában csekélynek tűnik, európai összehasonlításban mégis jelentős - emelte ki hírportálok beszámolói szerint Florian Dorn, az ifo kutatója, rámutatva, hogy Németország 2007-ben a 65 százalékot kitevő középosztályával a 9. helyen, vagyis az első harmadban állt az európai rangsorban, 2019-ben viszont a 63 százalékos arány már csak a 14. helyet, a középmezőnyt jelentette.

A bajor tartományi kormányt alkotó koalíció nagyobbik pártjához, a Keresztényszociális Unióhoz (CSU) közel álló Hanns Seidel Alapítvány megbízásából végzett kutatás azt is kimutatta, hogy több német sorolja magát a középosztályhoz, mint ahányan valóban ehhez a társadalmi réteghez tartoznak. A lakosság mintegy 80 százaléka, négyötöde érzi úgy, hogy középosztályi státusszal rendelkezik, a statisztikai adatok alapján viszont 2019-ben a lakosság szűk kétharmadát lehetett ide sorolni.

A vizsgálatban a legfejlettebb országokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) módszertanát alkalmazták, miszerint

a középosztályhoz tartozás feltétele a középjövedelem legkevesebb 75 százalékának, legfeljebb 200 százalékának megfelelő jövedelem.

Ez 2019-ben egyszemélyes háztartás esetén nettó 17 475 és 46 600 euró közötti összeget, két szülőből és két gyermekből álló háztartás esetén 36 698 - 97 860 euró közötti összeget jelentett.

Az ifo nem közölt becslést arról, hogy miként alakulhatott a középosztály mérete 2019 óta, vagyis a koronavírus-világjárvánnyal kezdődött gazdasági nehézségek hatására - emelték ki a beszámolókban, hozzátéve, hogy a szövetségi kormány egy sor támogatási programot indított, de az utóbbi időszakot jellemző magas infláció miatt így is sokan kényszerültek fogyasztásuk visszafogására.