Infostart.hu
eur:
388.61
usd:
335
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő érkezik az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülésére 2023. március 24-én. Mellette Ódor Bálint, Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének vezetője (b), Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója (b2) és Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője (j).
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A közép-európai országokról tett bejelentést Orbán Viktor az EU-csúcs után

A miniszterelnök azt írja Facebook-oldalán, hogy lengyel vezetéssel közösen lépnek fel az ukrán gabonadömping káros hatásaival szemben.

Ahogy arról korábban az Infostart is beszámolt, Magyarország kimaradt abból az európai uniós segítségből, amit az ukrán gabona kapcsán ítéltek meg egyes országoknak.

Hat EU-tagország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Csehország, Szlovákia és Bulgária rendkívüli támogatást igényelt az Európai Bizottságtól a helyzet megoldására, azonban csak Lengyelország, Románia és Bulgária kapja meg ezt a több mint 53 millió eurós pénzügyi segítséget.

Nagy István agrárminiszter korábban Brüsszelben, az uniós tagállamok mezőgazdasági minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón kijelentette az ügy kapcsán, hogy az EU által kezdeményezett szolidaritási folyosók, amelyek az Ukrajnában rekedt gabona Afrikába és Közel-Keltre történő eljuttatását hivatottak megkönnyíteni, nem a célnak megfelelően működtek. Ezért az ukrán határ melletti tagállamokat elárasztotta az ukrán gabona, nagyon súlyos belső piaci zavart előidézve.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban posztolt közvetlenül az EU-csúcs után.

„Véget ért az EU-csúcs. A közép-európai országok megállapodtak:

Mateusz Morawiecki koordinálásával közösen lépünk fel, hogy megvédjük a gazdákat az ukrán gabonadömping káros hatásaitól”

– áll a bejegyzésben. Ebből tehát úgy tűnik, hogy bár megkapta a támogatást Lengyelország, a lengyel miniszterelnök főszerepet vállal a régió közös érdekérvényesítésében.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×