Infostart.hu
eur:
399.75
usd:
341.47
bux:
100049.9
2025. július 9. szerda Lukrécia
Flags in front of the EU Commission building in Brussels
Nyitókép: artJazz/Getty Images

Gálik Zoltán az EU-csúcsról: a német–francia vetekedés elvitte a show-t

Uniós csúcsot tartottak Brüsszelben. A fő témák ezúttal is az orosz–ukrán háború és annak következményei voltak. A Budapesti Corvinus Egyetem docensét kérdeztük.

A tagállamok vezetői az újabb 1,5 milliárd eurós pénzügyi támogatás mellett megállapodtak abban is, hogy az Európai Unió egy éven belül egymillió lőszert biztosít majd az ukrán erőknek. Ennek költsége 2 milliárd euró körül alakulhat majd.

A tüzérségi lövedékek beszerzés két módon valósulna meg:

  • egyrészt a már meglévő tagállami keretek átcsoportosításával,
  • másrészt úgy, hogy az Európai Unió igénnyel jelentkezne a védelmi ipar piacán, koordinálva a beszerzést, amit aztán átirányítana Ukrajnába

– mondta Gálik Zoltán. Mindezt nem az unió költségvetéséből, hanem az úgynevezett Európai Békekeretből finanszíroznák.

A csúcson szó volt az ukrán területekről Oroszországba vitt gyerekek sorsáról is, ami miatt korábban a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. Bár az EU tagállami egyértelmű támogatásukat fejezték ki, a Corvinus docense szerint az egyelőre nem világos, hogy ezt a gyakorlatban hogyan is lehet végrehajtani. Hozzátette: a főként a Donbaszból, illetve a keleti megyékből elhurcolt, akár több tízezer gyerek ügyének kivizsgálása a Nemzetközi Büntetőbíróság felelőssége lesz.

A csúcson ígéret hangzott el további segítségről az ukrán gabonaexport miatt nehéz helyzetbe került európai gazdáknak. Magyarország az első körben nem kapott forrásokat, de a következő hónapok tárgyalásai függvényében ebben még lehet változás – mondta a szakértő.

Brüsszelben terítéken volt a migráció is. Az egyetemi docens emlékeztetett, februárban már volt egy uniós találkozó, és ennek az eredményeit szentesítette tulajdonképpen a legfelsőbb európai döntéshozó szerv. A februári ülés legfontosabb üzenete az volt, hogy az EU tovább szeretné fejleszteni – minőségileg és anyagilag is – a határvédelmet a támogatások rendszerében, forrásokat biztosítva a tagállamok számára.

Kiemelt figyelmet kapott az energia- és iparpolitika, a beruházások és a tőkepiaci uniónak az elmélyítése, összefoglalva tehát az európai versenyképesség megőrzésének és javításának a kérdése, hiszen ezen a téren komoly kihívások előtt áll az EU. Gálik Zoltán példaként említette az Egyesült Államok nagy, válságkezelésre kitalált szubvenciós rendszerét, amire az unió egy európai szuverén alapnak a felállításával próbál majd nemsokára válaszolni.

A Budapesti Corvinus Egyetem docense összességében úgy véli, hogy a mostani inkább

egy mérsékeltebb, úgymond előkészítő csúcs volt a június végi találkozó előtt,

ahol az európai vezetők azokról a kezdeményezésekről fognak tárgyalni, amiket most áttekintettek, illetve folyamatba helyezték a megoldásukat. A show-t egyébként kicsit elvitte a német és francia vetekedés, hiszen a robbanómotor 2035-re ígért betiltását Németország az utolsó pillanatban megpróbálta felrúgni – tette hozzá a szakértő, aki szerint ennek kérdése is folytatódhat a következő csúcson.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Sápi templomkatasztrófa: a lelkész szeme láttára zuhant a mélybe a torony

A helyi lelkész szeme láttára döntötte le a hétfői vihar a sápi református templom tornyát, a keddi nagy esőzések miatt pedig be is ázott az épület, a lezuhanó kupola ugyanis a tetőszerkezetet is megrongálta. A pár száz lelkes hajdú-bihari faluban több ház is kárt szenvedett a viharban, a helyiek most még a saját értékeiket próbálják menteni, ezért 5-10 önkéntes nagy segítség lenne a gyülekezetnek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.09. szerda, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×