Infostart.hu
eur:
388.56
usd:
329.92
bux:
110890.99
2025. december 23. kedd Viktória
Nyitókép: Pixabay

Magyarország kimaradt a brüsszeli segítségből, amit az ukrán gabona kapcsán ítéltek meg

Nagy István számokkal támasztotta alá a magyar igény jogosságát és bejelentette, a döntés felülvizsgálatát kéri a tárca.

Brüsszel ismét kettős mércével mér, diszkriminációs politikát folytat és szándékosan hátrányos helyzetbe hozza magyar gazdálkodókat - jelentette ki Nagy István Brüsszelben. Az agrárminiszter az uniós tagállamok mezőgazdasági minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón kifejtette: az EU által kezdeményezett szolidaritási folyosók, amelyek az Ukrajnában rekedt gabona Afrikába és Közel-Keltre történő eljuttatását hivatottak megkönnyíteni, nem a célnak megfelelően működtek. Ezért az ukrán határ melletti tagállamokat elárasztotta az ukrán gabona, nagyon súlyos belső piaci zavart előidézve.

Mint mondta, hat EU-tagország - Magyarország, Lengyelország, Románia, Csehország, Szlovákia és Bulgária - rendkívüli támogatást igényelt az Európai Bizottságtól a helyzet megoldására, azonban

csak Lengyelország, Románia és Bulgária kapja meg ezt a több mint 53 millió eurós pénzügyi segítséget.

Véleménye szerint a bizottság döntése súlyosan diszkriminatív és szakmai tévedésen alapszik.

"A bizottság azt állítja, hogy az Ukrajnából beérkező gabona nincs letörő hatással az gabonapiaci árakra, azonban amíg a rotterdami tőzsdei ár 300 euró/tonna körül mozog, addig Magyarországon ez 217 euróra esett vissza. Ezt nem hagyhatjuk szó nélkül és azt súlyos szakmai tévedést sem, miszerint nem az ukrán gabona bejövetele idézte elő ezt a nagy árcsökkenést" - jelentette ki Nagy István.

Felkérte a bizottságot állásfoglalásnak felülvizsgálásra. "Statisztikai adatokkal, számokkal bizonyítottuk, hogy igenis óriási károkat szenvednek a magyar gazdák azért, mert a szolidaritási folyosó által bekerült gabona nem a célországba megy, hanem Magyarországon marad. A bizottság nem szakmai, hanem a politikai döntést hozott" - jelentette ki, megjegyezve, hogy a magyar gazdák nem számíthatnak másra, csak saját nemzeti kormányukra.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Ha egyetlen dolgot kell kiemelni a magyar megtakarítási és befektetési piacot meghatározó tényezők közül, akkor 2025-ben egyértelműen a hatalmas állampapír-kifizetések jutnak eszünkbe. Az évtizedek óta nem látott inflációs hullám következtében mintegy 1200 milliárd forint kamat és közel 3200 milliárd forint tőke zúdult ki idén az inflációkövető lakossági kötvényekből – a gigantikus pénzeső nemcsak az állampapírok, de az összes többi befektetés világát is fenekestül felforgatta. Váratlan fejleményként értékelhetjük, hogy a befektetési alapkezelők csak részben lehettek elégedettek: az állampapírokból felszabaduló pénzek jelentős részben ezen a piacon találták meg a helyüket, ugyanakkor a tőkebevonás mértéke alulmúlta a szektor terveit. Az állampapírok beágyazottságát jól mutatja, hogy a példátlan nagyságú kifizetések ellenére a lakosság idén is nettó vásárlóként volt jelen az államkötvények piacán, miközben más szereplők, például a pénzintézetek és a külföldi befektetők még nagyobb részt hasítottak ki a magyar adósságportfólióból. Látványos ábrákon mutatjuk, mik voltak a legizgalmasabb állampapír-piaci fordulatok 2025-ben – nem kérdés, hogy a téma helyet érdemel az év top 10 legérdekesebb sztorija között!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×