eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Olekszandra Matvijcsuk, az ukrán Polgári Szabadságjogok Központja igazgatóságának elnöke a mi és az önök szabadságáért jelentésű feliratot mutat fel, mellette Olekszandra Romancova, a szervezet ügyvezető igazgatója (b) egy kijevi sajtóértekezleten 2022. október 8-án. Az előző nap a szervezet az orosz emberjogvédő Memorial Társasággal és Alesz Bjaljacki bebörtönzött fehérorosz aktivistával megosztva elnyerte a Nobel-békedíjat.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Keményen kiállnak a Nobel-békedíjasok Vlagyimir Putyin ellen

És van még egy "célpontjuk".

Meg kell törnünk a büntetlenség körforgását, és nemzetközi bíróság elé kell állítani Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököket az elkövetett háborús bűnök miatt - nyilatkozta az idei Nobel-békedíjasok oslói sajtótájékoztatóján Olekszandra Matvijcsuk, a díjazottak sorát képző ukrán Polgári Szabadságjogok Központja nevű civil szervezet elnöke pénteken.

"Azok a rémséges tettek, melyekkel most hazánkban szembesülünk, annak a büntetlenségnek az eredménye, melyet Oroszország évtizedek óta élvez" - jelentette ki Olekszandra Matvijcsuk, utalva a Krím-félsziget 2014-es megszállására is. Mint mondta, az orosz hadsereg "évtizedek óta követ el háborús bűnöket több országban is, és sose lett felelősségre vonva emiatt".

Matvijcsuk a díjazott Polgári Szabadságjogok Központja nevében veszi át a kitüntetést. Az idei díjazottak között szerepel továbbá Alesz Bjaljacki bebörtönzött fehérorosz aktivista, valamint az emberi jogokat védő Memorial orosz szervezet.

Jan Racsinszkij, a Memorial nemzetközi tanácsának elnöke hangoztatta, hogy Ukrajna nem csupán saját függetlenségéért harcol, hanem a békés nemzetközi rendért is. "(Ukrajna) a nemzetközi jogokért és egy mindannyiunk békés jövőjéért küzd" - jelentette ki.

Jan Racsinszkij és Olekszandra Matvijcsuk egyetértettek abban, hogy

a nyugati országoknak támogatnia kell Ukrajnát az Oroszország elleni harcokban.

"A nemzetközi közösségnek a ma kellemetlen helyzete és a holnap katasztrófája között kell döntenie" - vélte Racsinszkij.

Újságírói kérdésre válaszolva Olekszandra Matvijcsuk leszögezte, hogy Ukrajna sosem tenné ki "kínzásnak és nem hagyná a sorsára a megszállt területek lakóit" azért, hogy egy béketárgyalás keretein belül megegyezzen Oroszországgal.

"Az önkényuralmi vezetők logikája igen könnyen követhető: a megegyezésre való hajlamot a gyengeség jeleként értelmezik" - fogalmazott az ukrán szervezet elnöke.

A Nobel-békedíjakat szombaton adják át, a hagyománynak megfelelően Oslóban. A díjat odaítélő bizottság nyilatkozatában elmondta: az idei díjazottakkal a civil társadalom erőfeszítései előtt tisztelegnek, valamint a tekintélyelvű államok és az emberi jogok megsértése elleni kiállást díjazzák.

Alesz Bjaljacki nevében felesége, Natalja Pincsuk veszi át a díjat, aki - mint elmondta - férje másfél évvel ezelőtti bebörtönzése óta mindössze egyszer, egy üvegfal két oldalán állva találkozott Bjaljackivel.

Az elítélt aktivista felesége ugyanakkor úgy véli, a díj nem csak férjének szól, hanem az egész világnak. "(A díj) emlékeztet bennünket Fehéroroszországra, a tragédiákra és a nyílt sebekre, melyek továbbra is léteznek" - nyilatkozta Natalja Pincsuk. Hozzátette: Fehéroroszországban is háborút vívnak, méghozzá "egy rejtett háborút".

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×