Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Twitter/Expressen

Ettől sérült meg az Északi Áramlat a dán vizsgálat szerint – videó

A dánok vizsgálódásai ugyanarra az eredményre jutottak, mint a svédeké: mindkét ország szerint szabotázsról van szó.

Két erőteljes robbanás hatására keletkeztek lukak az Északi Áramlat gázvezetéken, közölte a koppenhágai rendőrség. A szeptember 26-án bekövetkezett esetet a továbbiakban együtt vizsgálják a rendőrök, valamint a dán biztonsági és hírszerző szolgálat tagjai, tették hozzá.

A Sky News cikke szerint ez a megállapítás egybevág azzal, amiről a svédek is beszámoltak: szerintük is robbantás okozta az esetet, amit szabotázsként kell kezelni.

Kedden az Expressen svéd napilap arról számolt be, hogy

egy legalább 50 méteres szakasz hiányzik a megrepedt Északi Áramlat-1 gázvezetékből

a Balti-tengeren a sérülésről általuk készített, elsőként nyilvánosságra hozott felvételek alapján. A svéd és a dán hatóságok egyaránt nyomoznak az Északi Áramlatban keletkezett négy sérülés kapcsán. A gázvezeték a Balti tengeren haladva szállított gázt Oroszországból Németország felé.

Az Expressen egy víz alatti drónnal készített videót a megsérült vezetékről. A felvételen meghajlott, teljesen nyitott csővezeték látható a Balti-tenger fenekén. A 80 méteres mélységben készült videó alapján a csővezeték egyes szélei éles, egyenes élekkel törtek meg, míg mások eldeformálódtak. A felvétel a lap szerint hétfőn készült.

A dán rendőrség egyelőre nem beszél arról, hogy mennyi időt vehet igénybe a teljes vizsgálat.

"Még korai lenne bármit is mondani arról, hogy milyen keretek között fog működni a nemzetközi együttműködés például Svédországgal és Németországgal, mivel ez több tényezőtől függ" – közölte a koppenhágai rendőrség.

Korábbi fotókon és videofelvételeken látható volt, hogy a múlt hónapban történt szivárgás után buborékok emelkedtek a tengervíz felszínére. A világ vezetői szabotázsként tartják számon az esetet, Moszkva ugyanakkor a nyugatot hibáztatta, azt állítva, hogy a balesetből az Egyesült Államoknak származik haszna. Washington tagadta, hogy bármi köze lenne az esethez.

Magyarország szintén elítélte a támadást, döbbenetes terrorakcióként említve. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn már arról beszélt, hogy az ország ellátásában kulcsfontosságú Török Áramlat védelmét kiemelt kérdésként kezeli. Ha azt támadás érné, azt terrortámadásként fogja kezelni, ha pedig egy állami szereplő vesz részt abban, akkor az érintett országot terrorista államként fogja kezelni.

Szijjártó Péter az InfoRádió Aréna című műsorának is vendége volt a közelmúltban és a szankciók hatásairól beszélt, Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője pedig Európa olaj- és földgázellátásának problémáit részletezte. Az interjúkat alább megtekinthetik.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×