Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.37
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Twitter/Expressen

Ettől sérült meg az Északi Áramlat a dán vizsgálat szerint – videó

A dánok vizsgálódásai ugyanarra az eredményre jutottak, mint a svédeké: mindkét ország szerint szabotázsról van szó.

Két erőteljes robbanás hatására keletkeztek lukak az Északi Áramlat gázvezetéken, közölte a koppenhágai rendőrség. A szeptember 26-án bekövetkezett esetet a továbbiakban együtt vizsgálják a rendőrök, valamint a dán biztonsági és hírszerző szolgálat tagjai, tették hozzá.

A Sky News cikke szerint ez a megállapítás egybevág azzal, amiről a svédek is beszámoltak: szerintük is robbantás okozta az esetet, amit szabotázsként kell kezelni.

Kedden az Expressen svéd napilap arról számolt be, hogy

egy legalább 50 méteres szakasz hiányzik a megrepedt Északi Áramlat-1 gázvezetékből

a Balti-tengeren a sérülésről általuk készített, elsőként nyilvánosságra hozott felvételek alapján. A svéd és a dán hatóságok egyaránt nyomoznak az Északi Áramlatban keletkezett négy sérülés kapcsán. A gázvezeték a Balti tengeren haladva szállított gázt Oroszországból Németország felé.

Az Expressen egy víz alatti drónnal készített videót a megsérült vezetékről. A felvételen meghajlott, teljesen nyitott csővezeték látható a Balti-tenger fenekén. A 80 méteres mélységben készült videó alapján a csővezeték egyes szélei éles, egyenes élekkel törtek meg, míg mások eldeformálódtak. A felvétel a lap szerint hétfőn készült.

A dán rendőrség egyelőre nem beszél arról, hogy mennyi időt vehet igénybe a teljes vizsgálat.

"Még korai lenne bármit is mondani arról, hogy milyen keretek között fog működni a nemzetközi együttműködés például Svédországgal és Németországgal, mivel ez több tényezőtől függ" – közölte a koppenhágai rendőrség.

Korábbi fotókon és videofelvételeken látható volt, hogy a múlt hónapban történt szivárgás után buborékok emelkedtek a tengervíz felszínére. A világ vezetői szabotázsként tartják számon az esetet, Moszkva ugyanakkor a nyugatot hibáztatta, azt állítva, hogy a balesetből az Egyesült Államoknak származik haszna. Washington tagadta, hogy bármi köze lenne az esethez.

Magyarország szintén elítélte a támadást, döbbenetes terrorakcióként említve. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn már arról beszélt, hogy az ország ellátásában kulcsfontosságú Török Áramlat védelmét kiemelt kérdésként kezeli. Ha azt támadás érné, azt terrortámadásként fogja kezelni, ha pedig egy állami szereplő vesz részt abban, akkor az érintett országot terrorista államként fogja kezelni.

Szijjártó Péter az InfoRádió Aréna című műsorának is vendége volt a közelmúltban és a szankciók hatásairól beszélt, Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője pedig Európa olaj- és földgázellátásának problémáit részletezte. Az interjúkat alább megtekinthetik.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×