Infostart.hu
eur:
384.28
usd:
326.87
bux:
0
2026. január 2. péntek Ábel
A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án. Négy nap alatt ez a negyedik hely, ahol megsérült az orosz gázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték. A négy lyukból kettő Svédország, kettő pedig Dánia kizárólagos gazdasági övezetében van. Svéd szeizmológusok 26-án két robbanást észleltek a vezetékpár nyomvonalán.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség

Északi Áramlat: bizonyítékokat találtak a svédek a támadásra

Azt bizonyítják, hogy robbantások történtek.

A helyszíni szemle alapján bizonyítékai vannak a svéd hatóságoknak arra, hogy robbanások történtek az Északi Áramlat vezetékszálain – közölte az ország nemzetbiztonsági hivatala.

"A helyszínelés során megállapítottuk, hogy robbanások történtek az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezeték svéd gazdasági zónában húzódó részein" – tájékoztatott a hivatal, amely egyúttal "súlyos szabotázst és komoly károkat" is említ.

Mats Ljungqvist svéd főügyész arról tájékoztatott, hogy

több, helyszínen talált bizonyítékot lefoglaltak, ám részleteket nem közölt.

A dán hatóságok egyelőre nem adtak információt a vizsgálat dániai területen folyó részének eredményéről.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz felet nem vonták be a vizsgálatba, s leszögezte: az orosz tulajdonú vezetéket érintő nyomozás az orosz fél részvétele nélkül nem tekinthető hitelesnek.

Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szintén "átfogó és nyitott", orosz szakértők részvételével folyó vizsgálatot sürgetett.

Morgan Johansson svéd igazságügyi miniszter szerdán leszögezte: nem teszik lehetővé az orosz részvételt a svéd területen folyó nyomozásban. Jeppe Kofod dán külügyminiszter pedig azt mondta: a dán külügyi tárca nem hozott ilyen döntést, ám a vizsgálatért nem a minisztérium, hanem a dán, a német és a svéd rendőrség vezette munkacsoport a felelős.

Az Északi Áramlat üzemeltetői a héten már jelezték, hogy a svéd és a dán hatóságok lezárták a területet, így ők maguk nem tudják megvizsgálni a megrongálódott vezetékrészeket.

A Balti-tengeren a múlt héten jelentettek ismeretlen eredetű gázömléseket, amelyekről kiderült, hogy a Svédország és Dánia közelében húzódó, Oroszországot Németországgal összekötő két orosz gázvezetékpáron keletkezett lyukak okozzák. Ezt követően mind a svéd, mind a dán kormány szabotázsakciót emlegetett, és bejelentette, hogy sürgős vizsgálatot kezdeményez az ügyben.

A NATO szabotázsakciónak, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig terrorcselekménynek minősítette a történteket. A Kreml szerint mindkét vezeték helyreállítható.

Címlapról ajánljuk
A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőke logikája látványosan elmozdult az AI megjelenésével. Az a növekedési tempó, ami néhány éve még kiemelkedőnek számított, ma sok befektető számára már nem elég izgalmas. Berecz Krisztián, a Captivate alapítója szerint a VC-k egyre inkább azokra a történetekre vadásznak, ahol akár tíz- vagy százszoros skálázás is elképzelhető rövid idő alatt. Ez azonban azt is jelenti, hogy rengeteg „jó, de nem elég AI-s” cég könnyen a partvonalon találhatja magát. Míg korábban százfős szervezetek kellettek egy bizonyos bevételi szinthez, ma már néhány tucat emberrel is globális cégek épülnek. Ez a hatékonyság azonban együtt jár azzal is, hogy sokkal gyorsabban jelennek meg új versenytársak, akár egyik napról a másikra. A Portfolio Checklist ünnepi különkiadásában azt jártuk körül, hogyan változik a startupverseny, és mit jelent mindez a hosszú távú növekedési stratégiák szempontjából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×