Az uniós tagállamok, köztük Németország egyik legfőbb törekvése, hogy függetlenítsék magukat az orosz földgáztól. A volt német kancellár ugyanakkor továbbra is kitart amellett, hogy az orosz gáz melletti korábbi elkötelezettsége szükségszerű volt. Angela Merkel egyáltalán nem bánja, hogy annak idején támogatta az Oroszországot és Németországot a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítését.

Angela Merkel 2005-től 2021 végéig, azaz tizenhat évig állt a német kormány élén. Kancellársága idején szoros kapcsolatokat tartott fenn Vlagyimir Putyinnal, aki a merkeli érában többnyire államfő és egy ciklus alatt miniszterelnök volt. Német, sőt orosz nyelven is megértették egymást. Putyin ugyanis 1985-től néhány évig a hírhedt Állambiztonsági Hivatal, a KGB megbízásából az akkori Német Demokratikus Köztársaságban, Drezdában dolgozott, az 1954-ben Hamburgban született, de az egykori NDK-ban felnőtt és politikai pályáját is ott kezdő Merkel pedig az iskolában sajátította el az orosz nyelvet.

A Der Spiegel beszámolója szerint Angela Merkelt Lisszabonban egy díjátadó ünnepségen kérdezték arról, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja, illetve az ennek kapcsán kiéleződő energiaválság nyomán hogyan tekint vissza az orosz gáz melletti német elköteleződésre. A volt kancellár hangsúlyozta, hogy kancellársága idején napirenden volt ugyan az atom-, illetve a szénenergiából való fokozatos kiszállás, ugyanakkor a nem fosszilis energiaformákra való áttérésig, átmeneti időre szükség volt a földgázra. Ebből kiindulva "észszerűnek és érthetőnek " nevezte az orosz gáz vásárlását. A portugál fővárosban a többi között azzal is érvelt, hogy

Oroszország a hidegháború idején is megbízható energiaszállító volt.

Abban ugyan soha nem hitt, hogy a kereskedelem révén Oroszországban változás érhető el, abban azonban igen, hogy a kereskedelem segíti a kapcsolatokat.

"Ebből kiindulva egyáltalán nem bánom korábbi döntéseimet, hanem úgy gondolom, hogy akkori szemszögből nézve azok helyesek voltak " – hangoztatta Merkel.

A volt kancellár, aki tavaly decemberben adta át utódjának, Olaf Scholznak stafétabotot, azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Oroszország Ukrajna elleni "brutális támadása" gyökeresen megváltoztatta a korábbi helyzetet. Ez a támadás fordulópontot jelent. A jelenlegi német kormánynak ezzel természetesen számolnia is kell, és ezt is teszi – fogalmazott a volt kancellár.

Az orosz háború kezdetéig német földgázimport 55 százaléka származott Oroszországból. Merkel a Krím 2014-ben történt orosz annektálása ellenére tovább építette a kereskedelmi kapcsolatokat Oroszországgal, és támogatta az Északi Áramlat 2 földgázvezeték megépítését. A vezeték azóta elkészült, de üzembe helyezését a Scholz-kormány a háború miatt nem engedélyezte.

A Politico című nemzetközi hírportál ezzel egy időben számolt be arról, hogy a jelenlegi német kormány a Der Spiegel követelése, illetve perrel való fenyegetése nyomán feloldotta egy négy hónappal a háború kitörése előtt készült hivatalos dokumentum titkosítását.

Az Északi Áramlat 2 vezetékkel foglalkozó biztonsági elemzés úgy értékelte, hogy az orosz földgázszállítások nem nem veszélyeztetik sem Németország, sem az Európai Unió energiaellátását.

A dokumentumot tavaly október végén hagyta jóvá a távozó nagykoalíciós kormány, amelyet ügyvezetőként még Angela Merkel vezetett, utóda, Olaf Scholtz pedig alkancellár volt.

A portál szerint az elemzés meglehetős naivitással értékelte azokat a kockázatokat, amelyeket az orosz földgáztól való német függőség jelentett. Ez a függőség folyamatosan erősödött a háborút megelőző években.

A Politico kiemelte azt is, hogy a dokumentum elutasította a kelet-európai partnerek, köztük Lengyelország és Ukrajna a német beszerzések miati aggodalmait. A két ország ugyanis hosszabb ideje figyelmeztetett arra, hogy az Északi Áramlat 2 földgázvezeték üzembe helyezése növeli Vlagyimir Putyin orosz elnök az energiaszállításokkal történő zsarolási potenciálját.