Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
335.24
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A török elnökség által közreadott képen Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) fogadja török hivatali partnerét, Recep Tayyip Erdogant Szocsiban 2022. augusztus 5-én.
Nyitókép: MTI/AP/Török elnökség

Gigantikus orosz-török gázcsomópont-létesítés jön – nincs többé Északi Áramlat 2?

Ebben egyezett meg a török és az orosz elnök.

Megegyezés született Ankara és Moszkva között az Északnyugat-Törökországban létesítendő gázcsomópont kialakításáról, a török elnök pénteken azt mondta, a török energiaügyi minisztérium és orosz kollégáik megkezdik a munkákat.

Recep Tayyip Erdogan az elnöki gépen, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Asztanában folytatott egyeztetései után tartott sajtótájékoztatót, melyen leszögezte: a munkákat - a Gazprom orosz gázipari óriásvállalat szakértőivel közösen - azonnal megkezdik.

Mind Erdogan, mind Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter hangsúlyozta: az érintett területen

Törökország megerősíti a biztonsági intézkedéseket annak érdekében, hogy a csomópont védelmét garantálják.

Cavusoglu emellett leszögezte: Ankara enyhíteni akarja az európai energiaválságot, kiemelve: "Európa meggyengülése nem érdeke Törökországnak. Ellenkezőleg, ez ellentétes az érdekeinkkel" - fogalmazott a tárcavezető.

Putyin csütörtökön, az Ázsiai Együttműködési és Bizalomerősítő Konferencia (CICA) asztanai csúcstalálkozóján tett ajánlatot Putyinnak a gázcsomópont megépítésére, amely orosz elképzelés szerint

Európába szállítana orosz gázt.

Az orosz elnök a Törökországon átvezető útvonalat nevezte az Európai Unióba (EU) szállítandó gázexport "legmegbízhatóbb útvonalának".

Az orosz államfő javaslatát csütörtök este a párizsi elnöki hivatal részéről értelmetlennek nevezték. "Nincs értelme újabb, még több orosz gáz importálására szolgáló infrastruktúrát létrehozni" - szögezték le az Elysée-palota közleményében.

Putyin már szerdán, a Moszkvában megrendezett Orosz Energiahét 2022 rendezvényén hangsúlyozta, Oroszország kész növelni a gázszállítást Európába, és már ekkor példaként említette a törökországi csomópont lehetőségét. Mint mondta,

e csomópont kiválthatná az egyébként soha be nem üzemelt, a Balti-tengeren lévő Északi Áramlat 2-t.

Az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetéken szeptemberben történtek robbanások. Az ügyben a svéd és a dán hatóságok vizsgálatot indítottak, és bár már bejelentették, hogy szabotázsakcióról van szó, az elkövetőt egyelőre nem azonosították.

Az energiaválságról is beszél ifj. Chikán Attla, az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×