Infostart.hu
eur:
386.42
usd:
332.02
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án. Finnország partvidékénél 2018 szeptemberében kezdődött meg az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték tengeri szakaszának lefektetése. Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek vezetéke az oroszországi Viborgból indul és a németországi Greifswald mellett fekvő Lubminnál éri el a német partot. A gázvezetékből már 600 kilométert, a teljes hossznak mintegy a felét már lefektették.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Recep Tayyip Erdogan nem habozott Vlagyimir Putyin gázjavaslata után

Törökország és Oroszország közös gázelosztó központot hoz létre török területen – ezt jelentette be Erdogan török elnök, Vlagyimir Putyin elnök javaslatára reagálva. A két vezető egy kazahsztáni konferencián találkozott, miközben az első nyugati reakció elutasító volt.

Villámgyorsan lépett a kezdetben habozónak tűnő Recep Tayyip Erdogan török elnök. Azután, hogy egy csütörtöki kazahsztáni találkozón Vlagyimir Putyin orosz elnök felvetette, hogy Törökország legyen az orosz gáz egyik elosztóközpontja – és fennmaradó útvonala Európába, pénteken már meg is mondta, hol épül majd a központ.

A helyszín Thrace lesz, Törökország európai területén. Putyin csütörtökön mondta azt, hogy Törökország kínálja a legmegbízhatóbb útvonalat az Európai Unióba irányuló gázszállításhoz, és hogy az általa javasolt csomópont lehetővé tenné a politikától független árképzést is.

Oroszország azóta akar más útvonalat találni, hogy szeptemberben megsérült a Balti-tenger alatt áthaladó, két Északi Áramlat gázvezeték. Az ügyben még mindig vizsgálat folyik. Moszkva – bizonyítékok nélkül a Nyugatot vádolta a szivárgásokat okozó robbantásokkal, Ukrajna és szövetségesei viszont – szintén bizonyíték nélkül – Moszkvát. Egyes nyugati vezetők úgy fogalmaztak, hogy „nagy valószínűséggel” Oroszország rongálta meg saját vezetékeit, amit Moszkva nevetségesnek nevezett.

Putyin azt mondta Erdogannak, hogy az általa ajánlott gázelosztó csomópont "nemcsak a szállítások, hanem az ár meghatározásának platformja is lehetne:

Ma az árak az egekbe szöktek

– mondta és hozzátette: "Könnyen tudnánk ezeket szabályozni egy normális piaci szinten, mindenféle politikai felhang nélkül". Erdogan a találkozó nyilvános részén még nem válaszolt. Pénteken viszont már közölte: felkérték a két ország illetékes minisztériumait, hogy működjenek együtt, a Gazprom és a török minisztérium pedig közös hatástanulmányt dolgoz ki, amit a vezetők elé tárnak. A tanulmány része lesz a telephely biztonságának kérdése is.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő még ezelőtt azt mondta, hogy a Fekete-tengeren áthaladó TurkStream gázvezeték nem helyettesítheti az Északi Áramlat gázvezetékeket, mert "eltérők a kapacitások". Európában részben az orosz szállítások drasztikus visszaesése miatt most 90 százalékkal drágább a földgáz, mint egy évvel ezelőtt.

Oroszország - a február 24-i ukrajnai inváziója előtt - Európa gázellátásának mintegy 40 százalékát biztosította, de azóta - még a vezetékrobbantások előtt - jelentősen csökkentette a szállítást. Ezt a nyugati szankciók által okozott technikai problémákkal magyarázta.

Koseoglu török energetikai miniszter szerint még nem tudni, hogy az európai országok elfogadják-e a javaslatot, utalva rá, hogy az ötletnek igenis köze lehet a politikához: "Amikor energiavezetékekről van szó, ez több mint egy megoldás,

ez olyan, mint egy geostratégiai játék, egy stratégiai probléma

- mondta. "A helyzetet az fogja meghatározni, hogy az Európai Uniónak mennyire lesz igénye vagy étvágya az orosz gázra.

Az első európai válasz azonban „nem” volt: a francia elnökség még csütörtökön elutasította Putyin javaslatát. "Nincs értelme új infrastruktúrát létrehozni, amely lehetővé teszi, hogy több orosz gázt importáljunk" - állt a közleményben.

Törökország közben Ukrajnát segítette fegyverekkel és elítélte területei annektálását. Viszont nem bünteti Moszkvát, nem korlátozza az oroszok belépését, együttműködik vele az atomenergiában és kereskedik: bár 25 százalékos kedvezményt és későbbi fizetést kért az orosz gázra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Szakadatlan a feszültség a Közel-Keleten. Sajtóhírek szerint Donald Trump több opciót is mérlegelhet egy Irán elleni esetleges katonai beavatkozás kapcsán, miközben a teheráni rezsim brutálisan lép fel az országszerte zajló tüntetésekkel szemben. A német hatóságok arra figyelmeztetik a légitársaságokat, hogy kerüljék el az iráni légteret, a brit kormány pedig ideiglenesen bezáratta teheráni nagykövetségét a Politico értesülései szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×