Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án. Finnország partvidékénél 2018 szeptemberében kezdődött meg az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték tengeri szakaszának lefektetése. Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek vezetéke az oroszországi Viborgból indul és a németországi Greifswald mellett fekvő Lubminnál éri el a német partot. A gázvezetékből már 600 kilométert, a teljes hossznak mintegy a felét már lefektették.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Recep Tayyip Erdogan nem habozott Vlagyimir Putyin gázjavaslata után

Törökország és Oroszország közös gázelosztó központot hoz létre török területen – ezt jelentette be Erdogan török elnök, Vlagyimir Putyin elnök javaslatára reagálva. A két vezető egy kazahsztáni konferencián találkozott, miközben az első nyugati reakció elutasító volt.

Villámgyorsan lépett a kezdetben habozónak tűnő Recep Tayyip Erdogan török elnök. Azután, hogy egy csütörtöki kazahsztáni találkozón Vlagyimir Putyin orosz elnök felvetette, hogy Törökország legyen az orosz gáz egyik elosztóközpontja – és fennmaradó útvonala Európába, pénteken már meg is mondta, hol épül majd a központ.

A helyszín Thrace lesz, Törökország európai területén. Putyin csütörtökön mondta azt, hogy Törökország kínálja a legmegbízhatóbb útvonalat az Európai Unióba irányuló gázszállításhoz, és hogy az általa javasolt csomópont lehetővé tenné a politikától független árképzést is.

Oroszország azóta akar más útvonalat találni, hogy szeptemberben megsérült a Balti-tenger alatt áthaladó, két Északi Áramlat gázvezeték. Az ügyben még mindig vizsgálat folyik. Moszkva – bizonyítékok nélkül a Nyugatot vádolta a szivárgásokat okozó robbantásokkal, Ukrajna és szövetségesei viszont – szintén bizonyíték nélkül – Moszkvát. Egyes nyugati vezetők úgy fogalmaztak, hogy „nagy valószínűséggel” Oroszország rongálta meg saját vezetékeit, amit Moszkva nevetségesnek nevezett.

Putyin azt mondta Erdogannak, hogy az általa ajánlott gázelosztó csomópont "nemcsak a szállítások, hanem az ár meghatározásának platformja is lehetne:

Ma az árak az egekbe szöktek

– mondta és hozzátette: "Könnyen tudnánk ezeket szabályozni egy normális piaci szinten, mindenféle politikai felhang nélkül". Erdogan a találkozó nyilvános részén még nem válaszolt. Pénteken viszont már közölte: felkérték a két ország illetékes minisztériumait, hogy működjenek együtt, a Gazprom és a török minisztérium pedig közös hatástanulmányt dolgoz ki, amit a vezetők elé tárnak. A tanulmány része lesz a telephely biztonságának kérdése is.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő még ezelőtt azt mondta, hogy a Fekete-tengeren áthaladó TurkStream gázvezeték nem helyettesítheti az Északi Áramlat gázvezetékeket, mert "eltérők a kapacitások". Európában részben az orosz szállítások drasztikus visszaesése miatt most 90 százalékkal drágább a földgáz, mint egy évvel ezelőtt.

Oroszország - a február 24-i ukrajnai inváziója előtt - Európa gázellátásának mintegy 40 százalékát biztosította, de azóta - még a vezetékrobbantások előtt - jelentősen csökkentette a szállítást. Ezt a nyugati szankciók által okozott technikai problémákkal magyarázta.

Koseoglu török energetikai miniszter szerint még nem tudni, hogy az európai országok elfogadják-e a javaslatot, utalva rá, hogy az ötletnek igenis köze lehet a politikához: "Amikor energiavezetékekről van szó, ez több mint egy megoldás,

ez olyan, mint egy geostratégiai játék, egy stratégiai probléma

- mondta. "A helyzetet az fogja meghatározni, hogy az Európai Uniónak mennyire lesz igénye vagy étvágya az orosz gázra.

Az első európai válasz azonban „nem” volt: a francia elnökség még csütörtökön elutasította Putyin javaslatát. "Nincs értelme új infrastruktúrát létrehozni, amely lehetővé teszi, hogy több orosz gázt importáljunk" - állt a közleményben.

Törökország közben Ukrajnát segítette fegyverekkel és elítélte területei annektálását. Viszont nem bünteti Moszkvát, nem korlátozza az oroszok belépését, együttműködik vele az atomenergiában és kereskedik: bár 25 százalékos kedvezményt és későbbi fizetést kért az orosz gázra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×