Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint a február 24-e óta eltelt időszak nem fog nyomtalanul elmúlni a magyar-lengyel kapcsolatokban.

"A magyar-lengyel barátságnak a próbája ez az időszak, a háború meglepő módon tette próbára a barátságunkat" - mondta Németh Zsolt, aki szerint talán már elértük a mélypontot. Novák Katalin államfő varsói útja elindította a két ország befagyott kapcsolatrendszerének olvadását, a Szejm vezetőinek hétfői látogatása pedig ennek a viszonzása volt.

Céljaiban azonos, de eszközeit illetően más a magyar és a lengyel megközelítés az orosz-ukrán háborúhoz való viszonyulásban, tette hozzá az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.

Elmondása szerint a külügyi bizottsági elnökök elfogadtak egy olyan közös nyilatkozatot, amelyben

nyolcan közösen kezdeményezik az európai bizottsági ülés előtt, hogy Ukrajna kapjon tagjelölti státuszt.

A Szejm alelnöke szerint a háború elején attól tartottak, hogy a harcok eszkalálódhatnak, és akár Lengyelország és a balti államok is belesodródhatnak a konfliktusba. Ryszard Terlecki hozzátette: ezen aztán túlléptek, és

nem tartották már kérdésnek, hogy Ukrajna mellé kell állni,

és segíteni tankokkal és egyéb katonai eszközökkel.

Itt jelentek meg először a véleménykülönbségek az európai országok között. A németek kezdetben elutasították a segítségnyújtást, Emmanuel Macron francia elnök pedig Vlagyimir Putyin orosz elnököt hívta telefonon. Varsó ekkor úgy érezte, mintha többen azt szerették volna, hogy Ukrajna kapituláljon és engedje át egyes területeit Oroszországnak.

A Szejm alelnöke kifejtette: értették a magyar gazdasági és választási szempontokat, illetve a korábban meglévő magyar-ukrán feszültséget a kisebbségi oktatásra vonatkozóan, de szemantikai különbség is van, illetve volt a magyar és a lengyel álláspont között. Míg Budapest szerint a háború veszélyezteti a békét, Varsó szerint azt az oroszok veszélyeztetik.

A kerekasztal-beszélgetésen lengyel részről elhangzott: nem tudják elfogadni azokat az érveket, hogy a szankciók gondokat okoznak. Azokat meg kellett lépni, és emiatt Lengyelországban csalódásként élték meg a magyar álláspontot.

Közép-Európának együtt kell tudnia működni, hangsúlyozta a magyar miniszterelnök politikai igazgatója. Orbán Balázs közölte: a mi politikánk a békére épül, a szankciók nem árthatnak többet az azt megalkotóknak.

"Nem akarok állást foglalni abban, hogy ki fogja ezt a háború megnyerni.

Megnyerhetik az oroszok és az ukránok is, az, hogy kinek szurkolunk, az teljesen egyértelmű.

De az, hogy Európa minden egyes háborúval töltött nappal sérül, szerintem nem kérdés. Innentől kezdve a magyar pozíció a béke helyreállításának irányába mutat" - fogalmazott.

Németh Zsolt később azt mondta, jelenleg illúzió az orosz-ukrán tűzszünet gondolata. A Szejm alelnöke pedig arról beszélt, most már az unió is belátta, hogy az eddigi úgymond szent nyugalmat ez a konfliktus megdöntheti, ezért szükséges a tagjelölt keleti országok európai integrációja. Mint Ryszard Terlecki fogalmazott, küzdeni kell azért, hogy Közép-Európában megértsük egymást.