Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Emmanuel Macron francia államfő támogatóinak int, miután leadta szavazatát a nemzetgyűlési választások első fordulójában Le Touquet-ban 2022. június 12-én. A kétfordulós választáson mintegy 48 millió választópolgár a parlament alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre. Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok egyéni jelöltekre adhatják le a voksukat.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Badra

Végeredmény: Macron-elsőséget, baloldali előretörést és a jobboldal átrendeződését hozták a választások

Az elnök és szövetségesei szűk győzelmével ért véget az első forduló a francia nemzetgyűlési választásokon.

Rekordalacsony részvétel mellett Emmanuel Macron államfő és centrista szövetségesei Ensemble! (Együtt!) elnevezésű koalíciója a szavazatok 25,75 százalékával az élen végzett a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában, de alig 21 442 vokssal előzte meg a Jean-Luc Mélenchon által vezetett baloldali összefogást (NUPES), amely 25,66 százalékos támogatottságot szerzett – derül ki a francia belügyminisztérium által közzétett hivatalos végeredményből.

A mintegy 48 millió francia állampolgár közül 23,3 millióan járultak az urnákhoz, ami 47 százalékos részvétel.

Az csak a második fordulóban fog eldőlni, hogy az elnöki koalíció meg tudja-e tartani az abszolút többségét a parlament alsóházában, és Emmanuel Macron szabadon végre tudja-e hajtani a programját, vagy relatív többség mellett alkalmi szövetségesekre lesz szüksége a jobboldalról a kormányzáshoz.

Az előző nemzetgyűlés összetételéhez képest 18,67 százalékos támogatottsággal a szuverenista jobboldali Marine Le Pen pártja tudta a leginkább növelni a képviselői számát, s a Nemzeti Tömörülés 1986 után először ismét önálló frakciót alakíthat 20 és 45 közötti képviselővel, miközben a hagyományos jobboldal, a 10 százalékot elérő Köztársaságiak frakciója viszont a felére csökkenhet a korábbi száz képviselőről.

A mandátumbecslések alapján a kormánypárt 222 és 295 közötti helyre számíthat az 577 fős nemzetgyűlésben, míg a baloldali összefogás (NUPES) 150-210 képviselőt küldhet a nemzetgyűlésbe. Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges.

Az elnöki többség jelöltjei közül egy, a baloldali összefogásból pedig négy jelölt megszerezte a képviselői helyet az első fordulóban, s 272 körzetben ennek a két formációnak a jelöltjei fognak megmérkőzni egymással a második fordulóban, nyolc körzetben három továbbjutó van.

Macron pártjának jelöltjei 417 helyen jutottak tovább (ezek felében az első helyen), de ez százzal kevesebb, mint 2017-ben.

A baloldal 380 körzetben lesz jelen a második fordulóban az öt évvel ezelőtti 146-hoz képest.

Marine Le Pen pártja 208 körzetben maradt versenyben, elsősorban az ország északi részén, ami kétszer annyi, mint 2017-ben, de csak húsz helyen nyerte meg az első fordulót.

A konzervatív Köztársaságiak viszont csak alig 91 körzetben lesznek jelen a második fordulóban az öt évvel ezelőtti háromszázhoz képest.

A választás vesztese Eric Zemmour jobboldali publicista, volt elnökjelölt, aki nem jutott be a második fordulóba, s pártjának jelöltjei is mindenhol kiestek, így a Visszahódítás nevű új formációnak nem lesznek nemzetgyűlési képviselői.

"Az az igazság, hogy az elnöki párt vereséget szenvedett" - mondta Jean-Luc Mélenchon, a baloldali összefogás vezetője arra kérve a választóit, hogy "rohamozzák meg" az urnákat a második fordulóban. A másfél hónappal ezelőtti elnökválasztás harmadik helyén végzett radikális baloldali Mélenchon vezetésével húsz év után a szocialisták, a zöldek, a kommunisták és a radikális baloldaliak részvételével megalakult baloldali összefogásnak (NUPES) azonban kevés a tartaléka a második fordulóra, a távolmaradás elsősorban az Emmanuel Macron szavazóbázisát jelentő fiatalokat és a középosztályt érintette az első fordulóban.

Olivier Véran, a parlamenti kapcsolttartásért felelős kormánytag vasárnap este elismerte, hogy

a választási eredmény "figyelmeztetés" a kormánytöbbségnek,

amelyet meg kell hallani. Élisabeth Borne miniszterelnök úgy vélte, hogy kizárólag az Együtt! elnöki koalíció lesz képes jövő vasárnap többséget szerezni a nemzetgyűlésben.

Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok egyéni jelöltekre szavazhatnak, akiknek viszont csak akkor van igazán esélyük bejutni a parlamentbe, ha valamelyik nagyobb párt színeiben indulnak. Az 577 körzetben 6293-an mérettették meg magukat.

A biztos győzelemhez az első fordulóban 50 százalék plusz egy szavazatot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerült, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban minden, a regisztrált szavazók körében 12,5 százalékot, a leadott szavazatoknak pedig legalább 25 százalékát elérő jelölt indulhat.

Címlapról ajánljuk
Megölték Irán legfőbb vallási vezetőjét – közölte Izrael, majd Donald Trump is megerősítette

Megölték Irán legfőbb vallási vezetőjét – közölte Izrael, majd Donald Trump is megerősítette

Az izraeli hadsereg közlése szerint Ali Hamenei ajatollah meghalt a csapásokban, és a holttestét is megtalálták. Teherán válasza szerint az ajatollah él, és irányítja az országot – aztán Donald Trump magyar idő szerint szombat késő éjjel közölte: Ali Hamenei, „a világtörténelem egyik leggonoszabb embere” halott. Az amerikai elnök Truth-posztjában azt írta: „itt az alkalom, hogy az irániak visszavegyék az országukat.” Közölte: a bombázás folytatódik a héten, vagy ameddig szükséges.

Orbán Viktor: ebben a vármegyében a cél nem a kétharmad, hanem a három harmad

Tizenegyedik állomására ért a kormánypártok háborúellenes gyűléssorozata, ezúttal Esztergomban gyűltek össze a DPK-sok. A miniszterelnök ismét beszédet mondott és kérdésekre válaszolt. Beszámolt arról is, hogyan tervezik megtörni Ukrajna olajblokádját, mennyi idő kellene a százhalombattai finomító más olajra való átállításához. Beszámolt arról is, hogy kiépült a magyar drónvédelmi rendszer.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Lángba borult a Közel-Kelet, meghalt az ajatollah - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Lángba borult a Közel-Kelet, meghalt az ajatollah - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Ma reggel Izrael bejelentette: megelőző csapást indítottak Irán ellen. A katonai művelet az Egyesült Államokkal közösen történik, katonai célpontok mellett az iráni vezetőket is támadják. Teherán környékén több robbanásról is jöttek felvételek - helyi források szerint Izrael több napon át húzódó harcokkal számol. Donald Trump elnök bejelentést tett: a cél az atomprogram és a ballisztikus rakéták leszerelése, valamint az iráni iszlamista rezsim megbuktatása. Irán ellencsapást indított - az izraeli légvédelem dolgozik, közben arról jönnek hírek, hogy Jordániát, Bahreint, Katart, Kuvaitot, Irakot, Szaúd-Arabáit és az Emírségeket is támadás érte. Délután az izraeli média arról kezdett el szivárogtatni: "valószínűleg" meghalt Ali Hámenei, Irán legfőbb vezére, Benjámin Netanjahu izraeli vezető később hivatalos bejelenést is tett. Teherán a nap folyamán folyamatosan tagadta az ajatollah halálhírét. A délután folyamán intenzív támadás érte a szunni olajmonarchiák fővárosait - felcsaptak a lángok Dubajból, Dohából és Kuvaitvárosból is Irán rakéta- és dróntámadásai után. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán elleni katonai művelet fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×