Szűcs Anita szerint nem történt nagy meglepetés a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában. Tehát, ahogyan az elnökválasztás utáni előrejelzések is jósolták, Emmanuel Macron korábbi nagyon kényelmes többsége szépen lecsökkent – fűzte hozzá a Budapesti Corvinus docense. Meglátása szerint most azonban dinamikaváltás következhet a kormánypárt részéről az eddigi csendes, szinte már „antikampányban”. De ez az eredeti forgatókönyvbe is így volt betervezve, jegyezte meg a szakértő.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, rekordalacsony részvétel mellett az államfő és centrista szövetségesei Ensemble! (Együtt!) elnevezésű koalíciója a szavazatok 25,75 százalékával végzett az élen az első fordulóban, és alig 21 442 vokssal előzte meg a Jean-Luc Mélenchon által vezetett baloldali összefogást (NUPES), amely 25,66 százalékos támogatottságot szerzett. Az előző nemzetgyűlés összetételéhez képest 18,67 százalékos támogatottsággal a szuverenista jobboldali Marine Le Pen pártja tudja a leginkább növelni a képviselői számát, bár Szűcs Anita szerint az 577 mandátumos francia parlamentben még így is elenyésző lesz a súlyuk.

Ami a második fordulót illeti, a szakértő felidézte: Emmanuel Macron eddig nagyon csöndes kampányt vitt, ami során többnyire megerősítette a saját eddigi politikáját, illetve ahhoz kérte a választók felhatalmazását, hogy az elnökválasztási programját végre tudja hajtani a parlament segítségével, míg Jean-Luc Mélenchon ennek blokkolását kérte, kéri, hiszen kulcsfontosságú kérdésekben ellentétes politikai programot képvisel. Az egyetemi docens szerint a legfrissebb előrejelzések szerint

Macronnak még mindig van esélye arra, hogy abszolút többet szerezzen,

de az bizonyos, hogy a legnagyobb mandátumszámot képviselő párt az Ensemble! lesz a parlamentben. „Nagyon kevesen jeleznek mást.” Utóbbi eseten koalíciós kormányt, vagy adott kérdésekben koalíciókat kell létrehoznia, ami egyáltalán nem lehetetlen, tekintve a francia pártpalettát.

Bár a törvényhozási választásnak nincs akkora jelentősége Franciaországban, mint az elnökválasztásnak, hiszen utóbbi az, ami megadja a „víziót”, az irányt az országnak, szerepe így sem elhanyagolható, hiszen a parlament az, ami végül a kormány törvényeit elfogadja. Tehát ahhoz, hogy Macron nagy programjai zökkenőmentesen működjenek, nem árt, hogy ne álljon harcban a parlamenttel.

Szűcs Anita arra is felhívta a figyelmet, hogy bár eddig is volt olyan, hogy más politikai nagycsaládból jött a kormány és a köztársasági elnök, az eddigi történeti ív alapján a külpolitikai kérdésekben nem voltak nézeteltérések, a belpolitikában viszont annál inkább. A mostani helyzetben úgy tűnik viszont, hogy előbbiben is lenne,

Mélenchonnak ugyanis nagyon eltérő víziója van a NATO-ból való kilépéstől kezdve az európai uniós együttműködések fellazításáig.

„Úgyhogy most tétje van minden uniós tagország számára annak, hogy Franciaországban milyen lesz a kimenetele a törvényhozási választásoknak” – fogalmazott a szakértő.