Infostart.hu
eur:
382.18
usd:
327.98
bux:
109206.15
2025. december 5. péntek Vilma
Táblákat tartó emberek demonstrálnak Kijevben 2022. április 30-án. A tüntetők a világ vezetőit kérik, hogy segítsenek humanitárius folyosók létrehozásában és a Mariupolban rekedt civilek és katonák kimenekítésében.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Civileket mentettek ki az Azovsztal fémműből, orosz robotrepülő csapódott Odessza repterébe

Eddig az volt a hivatalos orosz álláspont, hogy katonák vannak az acélműben.

Szombati orosz médiajelentések szerint huszonöt embert evakuáltak a mariupoli Azovsztal acélműből, a RIA Novosztyi és a TASZSZ hírügynökségek szerint tizenkilenc felnőttet és hat gyermeket menekítettek ki. A létestményt védő Azov ezred megerősítette, hogy húsz polgári személyt - nőket és gyermekeket - evakuáltak az Azovsztalból.

Ukrán források szerint mintegy ezer polgári lakos menekült az acélmű bunkereibe és ott rekedtek. Oroszország viszont azt állítja, hogy mintegy 2500 ukrán fegyveres és külföldi zsoldos tartózkodik a létesítményben.

Moszkva és Kijev António Guterres ENSZ-főtitkár közvetítésével a héten megállapodott, hogy humanitárius folyosót létesítenek a polgári személyek kimenekítésre, de azóta nem sikerült jelentős evakuálást végrehajtani.

Az orosz invázió kezdete után több mint kilenc héttel az Azovsztalban rekedt emberek helyzete vélhetően katasztrofális.

Az ukrán hadsereg vezérkara közölte: az orosz erők szombaton folytatták a Donyec-medence elleni aknatámadást, de nem tudták elfoglalni a három célba vett területet, a Donyeck megyei Limant, valamint a Luhanszk megyei Szeverodonyecket és Popasznát.

Az orosz védelmi minisztérium internetes közleménye szerint az orosz erők szombaton 17 ukrán katonai létesítményt találtak el nagy pontosságú rakétákkal, megsemmisítettek egy parancsnoki állást és egy raktárt, ahol rakétákat és tüzérségi eszközöket tároltak.

A tárca közleménye szerint a légitámadások során több mint kétszáz ukrán katonát öltek meg és 23 páncélozott járművet tettek harcképtelenné. A jelentés nem tett említést az odesszai repülőtér elleni rakétatámadásról.

Orosz robotrepülőgép csapódott be a Fekete-tengeri kikötőváros, Odessza repülőterére,

használhatatlanná téve a kifutópályát - közölte szombaton az ukrán hadsereg. Személyi sérülés nem történt.

Egy 25 éves dán férfi feltehetően meghalt április 26-án a dél-ukrajnai Mikolajiv városban. A férfi az oroszok ellen harcoló nemzetközi légió katonája volt a TV2 dán televízió szerint. A dán külügyminisztérium helyi médiajelentések szerint nem tudta megerősíteni a televízió értesülését, és kapcsolatba lépett az ukrán hatóságokkal.

A Jylland-Posten című dán napilap a dániai ukrán nagykövetségre hivatkozva azt írta, hogy akár száz dán is utazhatott Ukrajnába Oroszország ellen harcolni.

A nyugat-oroszországi Kurszki terület kormányzója szerint szombaton több akna csapódott be Ukrajna irányából a határ közelében lévő egyik ellenőrző pontba. Roman Sztarovojt a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett videóban azt mondta, hogy nem történt sérülés, sem káreset. A Reuters brit hírügynökség független forrásból nem tudta megerősíteni a hírt.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy szombati interjúban kijelentette, hogy az Oroszország elleni nyugati szankciók feloldása a béketárgyalások része.

(A nyitóképen: Táblákat tartó emberek demonstrálnak Kijevben 2022. április 30-án. A tüntetők a világ vezetőit kérik, hogy segítsenek humanitárius folyosók létrehozásában és a Mariupolban rekedt civilek és katonák kimenekítésében.)

Címlapról ajánljuk

A szuperkomputer nem bízik Lionel Messiben? Este sorsolás!

Pénteken, magyar idő szerint 18 órától rendezik a washingtoni John F. Kennedy Centerben a 2026-os labdarúgó-világbajnokság sorsolását. Az Opta elemző cég elkészítette esélylatolgatását: kiderült, matematikai képletek alapján mely válogatottak számítanak favoritnak. Ennek alapján (is) nagy biztonsággal megállapítható: európai vagy dél-amerikai győztest avatnak majd.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

A magyar gazdaság egyik nagy lehetősége, ha az egyetemeken és kutatóintézetekben születő tudományos eredményekre épülő innovatív technológiákat sikerrel viszik piacra deep tech vállalkozások. Ebben a műsorban kiderül, hogy mit takar ez az elnevezés és hogyan tudnak az élettudományi vagy AI-alapú fejlesztések áttörni a globális piacon. Szó volt arról is, hogy Magyarországon milyen oktatási és finanszírozási programok segítik a tudományos eredményekből kinövő technológiai cégeket, miért vonzza Magyarország a nemzetközi nagyvállalatok K+F központjait, milyen szerepe van az egyetemeknek ebben a folyamatban és miért fontos a KKV-k számára is, hogy innovatívvá váljanak. Vendégünk volt Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×