Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Maia Sandu moldovai elnök mutatja az általa is aláírt EU-s csatlakozási kérelmet Chisinauban 2022. március 3-án. Moldován kívül a mai napon Georgia is hivatalosan benyújtotta tagfelvételi kérelmét az EU-ba.
Nyitókép: MTI/EPA

Újabb ország "jelentkezett" hivatalosan is az EU-ba

Maia Sandu moldovai elnök is bejelentette, hogy országa hivatalosan beadta uniós csatlakozási kérelmét.

Georgia hivatalosan benyújtotta tagfelvételi kérelmét az Európai Unióba - közölte csütörtökön Irakli Garibasvili kormányfő.

Ugyancsak csütörtökön Maia Sandu moldovai elnök is bejelentette, hogy országa hivatalosan beadta uniós csatlakozási kérelmét. Sajtótájékoztatóján az elnök arról beszélt, hogy "bizonyos döntéseket gyorsan és határozottan kell meghozni".

Georgia és Moldova hivatalos jelentkezését az előzte meg, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt kérte: az Európai Unió gyorsított eljárásban vegye fel tagjai közé az Oroszországgal épp háborúban álló Ukrajnát. Az Európai Parlament (EP) képviselői kedden Brüsszelben tartott rendkívüli plenáris ülésükön állásfoglalást fogadtak el, amelyben egyebek között tárgyalásokat szorgalmaznak Ukrajna EU-tagjelölti státuszának megadásáról.

Bár az EP állásfoglalása nem bír kötelező erővel, a tbiliszi politikai vezetés biztatónak találta a fejleményt, és úgy döntött, kérvényezi a tagjelölti státuszt Georgia számára is. A dél-kaukázusi ország euroatlanti törekvései egyébként az alkotmányban is rögzítve vannak.

Georgia eredetileg 2024-ben tervezte benyújtani csatlakozási kérelmét. Ukrajnához hasonlóan Georgiának is társulási megállapodása van az Európai Unióval, az egyik legszegényebb európai országként számon tartott Moldovának úgyszintén, ám ezek a megállapodások

nem jelentenek garanciát

a későbbi esetleges tagfelvételre.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×