Az összeállítás szerint 2020-ban Dánia, Finnország, Írország és Hollandia esetében volt a legalacsonyabb az új eljárások száma, míg az Európai Bizottság a legtöbb új eljárást Bulgária, Olaszország, Málta és Görögország esetében indította.

A jelentés figyelembe vette a koronavírus-járvány okozta helyzetet, mely az Európai Bizottság szerint egyértelműen befolyásolta az uniós jog tagállami alkalmazását. Számos tagállam egyoldalúan exportkorlátozásokat vezetett be a gyógyszerekre, a védőeszközökre és a járvány szempontjából fontos egyéb termékre vonatkozóan, a korlátozásokat az uniós bizottság sürgős kötelezettségszegési eljárásokkal igyekezett kezelni.

A környezetvédelmet, a mobilitást és a közlekedést, illetve az energiát érintő eljárások az összes új ügy felét tették ki. Az Európai Bizottság fellépett azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem tartották be a tiszta levegő és ivóvíz biztosítására, az utasoknak a törölt utazások után járó készpénz-visszatérítéshez való jogára vagy a közlekedésbiztonságra vonatkozó uniós jogszabályokat.

Az uniós irányelvek késedelmes átültetéséhez kapcsolódóan az indított eljárások szintén közel fele kapcsolódott. Az ilyen ügyek száma a 2019-es 406 esettel szemben tavaly 599-et tett ki. A késedelmes átültetéssel kapcsolatos új ügyek száma az elmúlt öt év során 2016-ban volt a legmagasabb (847). A késedelmes átültetéssel kapcsolatban a legtöbb új ügyet az Egyesült Királysággal, Portugáliával, Belgiummal és Ciprussal szemben, a legkevesebbet pedig Dániával, Svédországgal, Írországgal, Litvániával, Máltával és Hollandiával szemben indították.

Magyarország esetében az Európai Bizottság tavaly az uniós jog megsértése miatt 24 új kötelezettségszegési eljárást indított, míg 2016-ban 45-öt, 2017-ben 24-et, 2018-ban 22-őt, 2019-ben pedig 32-őt. A folyamatban lévő ügyek száma tavaly 61 volt. Az uniós irányelvek késedelmes átültetéséhez kapcsolódóan pedig 16 új eljárás indult Magyarországgal szemben, míg 2016-ban 36, 2017-ben 13, 2018-ban 11 és 2019-ben 17 volt.