eur:
411.19
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Feledy Botond újságíró, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium igazgatója a Magyarország EU-csatlakozásának 10. évfordulója alkalmából rendezett, Felzárkóztunk vagy lemaradtunk? című háromnapos konferencia harmadik napján Budapesten, a Magyarság Házában 2014. április 30-án. A tanácskozást a Külügyminisztérium az Európai Bizottság magyarországi képviseletével és a Miniszterelnökséggel együttműködve rendezi.
Nyitókép: Soós Lajos (MTI)

Feledy Botond a V4 elmúlt 30 évéről: a történelmi szükségszerűség nem mindig politikai

A külpolitikai elemző szerint ha nem is beszélnek róla a nyugati világban, akkor is van megosztottság a visegrádi országok és a nyugati nagyhatalmak között, aminek sok évszázados a gyökere.

A külpolitikai elemző szerint a visegrádi együttműködés alapvetően geopolitikai szinten működik, az esetleg felvetődő ideológiai problémák nem túlzottan befolyásolják a létét. Feledy Botond a 30 éves évfordulóról szólva az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának azt mondta: volt már késztetés a nyugati világból arra, hogy leszalámizzák egymásról a négy országot.

"A visegrádi régió tágan értelmezve geopolitikai és történelmi sorsközösséget jelez, tehát

  1. az Európa nyugati felén lévő nagyobb, stabilabb hatalmak – amelyeknek a keleti inváziók csak nagyon tompítva érték el a határait – és
  2. a nagy orosz-mongol nyomás

között értelemszerűen speciális történelmi hagyaték alakult ki" – magyarázta.

Az elhelyezkedésből és a világ folyamataiból adódó probléma már a középkorban is létezett, és az EU-ban is – akár kimondják, akár nem – jelen van e mentén megosztottság Feledy Botond szerint.

Hogy miért vehette fel a fonalat 30 évvel ezelőtt Antall József, arról azt mondta,

külpolitikai értelemben ez volt a legracionálisabb döntés.

"Az EU- és NATO-integrációt együtt próbálták meg koordinálni, hiszen így az érdekérvényesítő képességük nagyobb lehetett, és jobban tudtak egymással információt is cserélni."

A kezdeti szoros együttműködés után mintha kissé lazult volna a szövetség, az elmúlt 5-6 évben viszont erősödött. Ezzel kapcsolatban a külpolitikai elemző elmondta, az idők során nem minden politikai szereplő ismerte fel ennek a kooperációnak a hosszú távú hasznát,

"a történelmi szükségszerűség nem automatikusan válik politikai szükségszerűséggé",

ráadásul "volt éppen elég gondjuk az elmúlt évtizedekben az érintett országoknak, elég, ha csak a Meciar-féle Szlovákiára gondolunk".

Arra a kérdésre reagálva, hogy függött-e az együttműködés minősége attól, hogy adott periódusban milyen "színezetű" kormány volt egy-egy országban, elmondta, volt példa még "átalakuló viszonyra" is Robert Fico és Orbán Viktor esetében, míg a magyar kormány elmúlt tíz évében olyan jobboldali kormány is regnált a környező országokban, amelyekkel nem találta meg a hangot.

A témáról bővebben is szó lesz az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában szerda este 7 órától.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×