eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2021. február 9-én. Az Európai Parlament ötvenöt tagja lemondásra szólította fel Borrellt az általuk megalázónak nevezett múlt heti kétnapos moszkvai látogatása miatt. Kijelentették, Borrell Moszkvában nem volt képes megvédeni az EU értékeit és érdekeit, nem állt ki az európai érdekek mellett akkor sem, amikor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyíltan bírálta az EU-t és az Egyesült Államokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Josep Borrell: az EU útkereszteződéshez ért az orosz kapcsolatai tekintetében

Oroszország részéről semmilyen szándék nem mutatkozik a konstruktív párbeszéd folytatására az Európai Unióval, különösen a szabadságjogok és az emberi jogok tekintetében - jelentette ki Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén kedden.

Josep Borrell a múlt heti, kétnapos moszkvai látogatásáról tartott EP-vitán kijelentette, Oroszország nem felel meg azoknak az elvárakozásoknak, hogy modern demokráciává válik, ehelyett komoly csalódottság és bizalomvesztés tapasztalható az EU és Moszkva között.

Kiemelte, a gazdasági kapcsolatok az eddig életbe léptetett szankciók miatt meggyengültek, a fesztült viszony erősödéséhez egyebek mellett a kelet-ukrajnai konfliktus, és a fehéroroszországi helyzet is hozzájárul. Elmondta, látogatása során Szergej Lavrov orosz külügyminiszter "nem becsülte nagyra" az Európai Unió üzenetét Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezése és elítélése ügyében, ahogy az emberi jogok oroszországi helyzetét illetően sem.

Mindezek ellenére az Európai Unió határozottan elítéli azokat az eszközöket, amelyekkel Oroszország a Navalnij-ügyet kezeli. Az orosz hatóságok megmutatták, hogy könyörtelenül elfojtanak mindenfajta szembenállást, a demokratikus jogállamiságnak nem biztosítanak teret, és visszautasítanak minden eszmecserét, ami az emberi jogokat, vagy a demokratikus értékeket érintenék.

"A látogatás megerősítette az EU aggodalmát a tekintetben, hogy az orosz kormány a tekintélyelvűség nyugtalanító útján halad,

a civil társadalom tere szűkül, a szólásszabadság csökken, látszólag nincs lehetőség a demokratikus alternatívákra. Oroszország elszigetelt Európától, az európai liberális demokratikus rendszert egzisztenciális fenyegetések tekinti. Világossá vált: Moszkva nem érdeklődik a kapocsaltok javítása iránt" - közölte.

Kijelentette: az Európai Unió útkereszteződéshez érkezett az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokat illetően. A most meghozni kívánt uniós döntések fogják meghatározni a Moszkvával való kapcsolatokat, a döntések között akár szankciók kivetése is szerepelhet - közölte.

Elmondta ugyanakkor:

a nehézségek ellenére kulcsfontosságú megőrizni a hivatalos kapcsolatok fenntartásának lehetőségét Moszkvával az unió érdekeit szolgáló területeken.

Mivel Oroszország az EU legnagyobb szomszédja, el kell kerülni az állandó konfrontációt. Emellett meg kell őrizni annak a lehetőségét is, hogy az EU párbeszédben maradhasson az orosz társadalommal, ugyanis a demokratikus célokat maga elé állító orosz társadalom is kapcsolatban akar maradni az Európai Unióval - tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Az EP-vita során számos képviselő bírálta, feleslegesnek és megalázó kimenetelűnek nevezte Borrell moszkvai, két nappal Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus elítélése után tett látogatását.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×