Infostart.hu
eur:
366.56
usd:
327.2
bux:
0
2026. október 25. vasárnap Bianka, Blanka
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2021. február 9-én. Az Európai Parlament ötvenöt tagja lemondásra szólította fel Borrellt az általuk megalázónak nevezett múlt heti kétnapos moszkvai látogatása miatt. Kijelentették, Borrell Moszkvában nem volt képes megvédeni az EU értékeit és érdekeit, nem állt ki az európai érdekek mellett akkor sem, amikor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyíltan bírálta az EU-t és az Egyesült Államokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Josep Borrell: az EU útkereszteződéshez ért az orosz kapcsolatai tekintetében

Oroszország részéről semmilyen szándék nem mutatkozik a konstruktív párbeszéd folytatására az Európai Unióval, különösen a szabadságjogok és az emberi jogok tekintetében - jelentette ki Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén kedden.

Josep Borrell a múlt heti, kétnapos moszkvai látogatásáról tartott EP-vitán kijelentette, Oroszország nem felel meg azoknak az elvárakozásoknak, hogy modern demokráciává válik, ehelyett komoly csalódottság és bizalomvesztés tapasztalható az EU és Moszkva között.

Kiemelte, a gazdasági kapcsolatok az eddig életbe léptetett szankciók miatt meggyengültek, a fesztült viszony erősödéséhez egyebek mellett a kelet-ukrajnai konfliktus, és a fehéroroszországi helyzet is hozzájárul. Elmondta, látogatása során Szergej Lavrov orosz külügyminiszter "nem becsülte nagyra" az Európai Unió üzenetét Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezése és elítélése ügyében, ahogy az emberi jogok oroszországi helyzetét illetően sem.

Mindezek ellenére az Európai Unió határozottan elítéli azokat az eszközöket, amelyekkel Oroszország a Navalnij-ügyet kezeli. Az orosz hatóságok megmutatták, hogy könyörtelenül elfojtanak mindenfajta szembenállást, a demokratikus jogállamiságnak nem biztosítanak teret, és visszautasítanak minden eszmecserét, ami az emberi jogokat, vagy a demokratikus értékeket érintenék.

"A látogatás megerősítette az EU aggodalmát a tekintetben, hogy az orosz kormány a tekintélyelvűség nyugtalanító útján halad,

a civil társadalom tere szűkül, a szólásszabadság csökken, látszólag nincs lehetőség a demokratikus alternatívákra. Oroszország elszigetelt Európától, az európai liberális demokratikus rendszert egzisztenciális fenyegetések tekinti. Világossá vált: Moszkva nem érdeklődik a kapocsaltok javítása iránt" - közölte.

Kijelentette: az Európai Unió útkereszteződéshez érkezett az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokat illetően. A most meghozni kívánt uniós döntések fogják meghatározni a Moszkvával való kapcsolatokat, a döntések között akár szankciók kivetése is szerepelhet - közölte.

Elmondta ugyanakkor:

a nehézségek ellenére kulcsfontosságú megőrizni a hivatalos kapcsolatok fenntartásának lehetőségét Moszkvával az unió érdekeit szolgáló területeken.

Mivel Oroszország az EU legnagyobb szomszédja, el kell kerülni az állandó konfrontációt. Emellett meg kell őrizni annak a lehetőségét is, hogy az EU párbeszédben maradhasson az orosz társadalommal, ugyanis a demokratikus célokat maga elé állító orosz társadalom is kapcsolatban akar maradni az Európai Unióval - tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Az EP-vita során számos képviselő bírálta, feleslegesnek és megalázó kimenetelűnek nevezte Borrell moszkvai, két nappal Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus elítélése után tett látogatását.

Címlapról ajánljuk
Jön egy új Jalta a III. világháború elkerüléséért? – Szakértői magyarázat

Jön egy új Jalta a III. világháború elkerüléséért? – Szakértői magyarázat

Vlagyimir Putyin orosz elnök felvetette annak lehetőségét, hogy közös találkozót rendezzenek az amerikai és a kínai elnökkel, Donald Trump már nyitottságát is kifejezte az ötlet iránt – derül ki a The Wall Street Journal véleménycikkéből. Az amerikai lapok a lehetséges találkozót az 1945-ös jaltai konferenciához hasonlítják, azonban Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő szerint eltérő a geopolitikai helyzet, mivel most egy nagyobb háború elkerülése érdekében tárgyalnának egymással a nagyhatalmak.

Rekordérdeklődés a szerb választásokon

A választásra jogosultak 19,72 százaléka adta le a szavazatát vasárnap délelőtt tíz óráig Szerbiában a Köztársasági Választási Bizottság hivatalos adatai szerint. A legutóbbi, 2023. december 17-i parlamenti választáson ugyanebben az időpontban 9,94 százalékos volt a részvétel. Az előrehozott parlamenti választáson már kora reggel hosszú sorok alakultak ki több szavazóhelyiségnél, valamint a Koszovóból Szerbiába vezető határátkelőkön.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
inforadio
ARÉNA
2026.10.26. hétfő, 18:00
Nagy Sándor Gyula
Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×