Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.26
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Donald Trump republikánus párti amerikai elnök támogatóinak egy csoportja megostromolja az amerikai törvényhozás washingtoni épületét, a Capitoliumot 2021. január 6-án, amikor a kongresszus két háza összeült, hogy hivatalosan is véglegesítse a demokrata párti jelölt, Joe Biden győzelmét hozó november 3-i elnökválasztás eredményét.
Nyitókép: MTI/EPA/Michael Reynolds

Az amerikai közvélemény egységesen elítéli a Capitolium elleni ostromot

Az amerikaiak túlnyomó többsége elítéli azokat a honfitársait, akik megostromolták a törvényhozás épületét, ám Donald Trump megítélése nem változott az egy évvel ezelőttihez képest.

Az Ipsos közvélemény-kutató cég gyors egymásutánban két felmérést is készített arról, hogyan látják az amerikaiak a Capitolium épületének ostromát.

Ezekből az derül ki, hogy egyre nagyobb többségük ítéli el történteket, ugyanakkor Donald Trump elnök támogatottsága, illetve az a bizonyítékok nélküli hiedelem, amit ő terjeszt, nevezetesen, hogy a rovására elcsalták a 2020-as elnökválasztást, rendületlenül tartja magát – idézi a Napi.hu a tanulmányt.

A botrányos események éjszakáján az amerikaiak 70 százaléka ítélte el az ostromot, ami reggelre 83 százalékra nőtt.

Ebben nincs nagy különbség aszerint, hogy ki melyik párt szavazója. A demokrata szimpatizánsok 97, a republikánus hívek 70 százaléka van ezen a véleményen. Hasonlóan nagy arányban értenek egyet azzal, hogy

a rendbontókat le kell tartózkodni. Ezt a véleményt a válaszadók 83 százaléka osztja.

Eközben jelentősen csökkent azok aránya, akik szerint Donald Trumpnak és a republikánus politikusoknak továbbra is támadnia kellene a tavalyi elnökválasztás eredményét. A washingtoni „csata” éjszakáján az amerikaiak 34-35 százaléka értett ezzel egyet, ami 28-29 százalékra csökkent fél nap alatt. Ugyanakkor ebben megbomlik a szavazók egysége: a republikánusok támogatónak kétharmada még mindig úgy látja, hogy helyénvaló vitatni a szavazás eredményét.

Csak

a megkérdezettek 17 százaléka ért egyet azzal, hogy ez a fajta rendbontás szükséges ahhoz, hogy megvédjék Amerikát.

Az éjszaka közepén még 31 százalékos volt ennek a nézetnek a támogatottsága.

Ami sziklaszilárdnak tűnik, az az elnök megítélése. A roham után az amerikaiak fele (51 százaléka) véli úgy, hogy Trumpot, mivel felbujtotta a támogatóit, hogy induljanak csatába, azonnal el kell távolítani a hatalomból (impeachment). Ez pontosan akkora arány, amekkorát a közvélemény-kutatók az ellene 2020 januárjában indított – végül sikertelen – alkotmányos felelősségre vonási eljárás idején mértek.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×