Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Donald Trump republikánus párti amerikai elnök támogatóinak egy csoportja megostromolja az amerikai törvényhozás washingtoni épületét, a Capitoliumot 2021. január 6-án, amikor a kongresszus két háza összeült, hogy hivatalosan is véglegesítse a demokrata párti jelölt, Joe Biden győzelmét hozó november 3-i elnökválasztás eredményét.
Nyitókép: MTI/EPA/Michael Reynolds

Az amerikai közvélemény egységesen elítéli a Capitolium elleni ostromot

Az amerikaiak túlnyomó többsége elítéli azokat a honfitársait, akik megostromolták a törvényhozás épületét, ám Donald Trump megítélése nem változott az egy évvel ezelőttihez képest.

Az Ipsos közvélemény-kutató cég gyors egymásutánban két felmérést is készített arról, hogyan látják az amerikaiak a Capitolium épületének ostromát.

Ezekből az derül ki, hogy egyre nagyobb többségük ítéli el történteket, ugyanakkor Donald Trump elnök támogatottsága, illetve az a bizonyítékok nélküli hiedelem, amit ő terjeszt, nevezetesen, hogy a rovására elcsalták a 2020-as elnökválasztást, rendületlenül tartja magát – idézi a Napi.hu a tanulmányt.

A botrányos események éjszakáján az amerikaiak 70 százaléka ítélte el az ostromot, ami reggelre 83 százalékra nőtt.

Ebben nincs nagy különbség aszerint, hogy ki melyik párt szavazója. A demokrata szimpatizánsok 97, a republikánus hívek 70 százaléka van ezen a véleményen. Hasonlóan nagy arányban értenek egyet azzal, hogy

a rendbontókat le kell tartózkodni. Ezt a véleményt a válaszadók 83 százaléka osztja.

Eközben jelentősen csökkent azok aránya, akik szerint Donald Trumpnak és a republikánus politikusoknak továbbra is támadnia kellene a tavalyi elnökválasztás eredményét. A washingtoni „csata” éjszakáján az amerikaiak 34-35 százaléka értett ezzel egyet, ami 28-29 százalékra csökkent fél nap alatt. Ugyanakkor ebben megbomlik a szavazók egysége: a republikánusok támogatónak kétharmada még mindig úgy látja, hogy helyénvaló vitatni a szavazás eredményét.

Csak

a megkérdezettek 17 százaléka ért egyet azzal, hogy ez a fajta rendbontás szükséges ahhoz, hogy megvédjék Amerikát.

Az éjszaka közepén még 31 százalékos volt ennek a nézetnek a támogatottsága.

Ami sziklaszilárdnak tűnik, az az elnök megítélése. A roham után az amerikaiak fele (51 százaléka) véli úgy, hogy Trumpot, mivel felbujtotta a támogatóit, hogy induljanak csatába, azonnal el kell távolítani a hatalomból (impeachment). Ez pontosan akkora arány, amekkorát a közvélemény-kutatók az ellene 2020 januárjában indított – végül sikertelen – alkotmányos felelősségre vonási eljárás idején mértek.

Címlapról ajánljuk
Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Marokkó 3-0-ra legyőzte Kanadát, és ezzel a negyeddöntőbe jutott a labdarúgó-világbajnokságon. A Paraguay–Franciaország meccs győztese vár rajuk a nyolc között. Kanada az első kieső a három rendező ország közül, az Egyesült Államok és Mexikó még versenyben van.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×