eur:
411.12
usd:
392.19
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Donald Trump amerikai elnök Alacsonyabb vényköteles gyógyszerárakat minden amerikai számára címmel tart sajtótájékoztatót a washingtoni Fehér Házban 2020. november 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Külpolitikai szakértő: Donald Trump tette a hazaárulás vádját is felvetheti

Trump-párti tüntetők ostromolták meg a szerdai napon az amerikai törvényhozás épületét, a Capitoliumot, amely példátlan az amerikai demokrácia történetében – mondta az InfoRádiónak Kaló Máté külpolitikai elemző, aki szerint Donald Trump a valóság tagadásával eljátszotta azt a politikai bizalmat, amivel négy év múlva bejelentkezhetett volna ismét az elnöki pozícióért.

Az Egyesült Államok modern demokráciájának történetében teljesen példátlan és sokkoló, ami az elmúlt napon történt, még akkor is, ha várhatók voltak bizonyos fokú zavargások – fogalmazott az InfoRádiónak Kaló Máté külpolitikai elemező. Mint ismert, a még hivatalban lévő Donald Trump biztatta a híveit arra, hogy a Capitoliumot ostromolják meg, majd miután az megtörtént, visszavonulót fújt.

A több órás „intermezzo” miatt Joe Biden választási győzelmének a hitelesítése sem történt meg, amire az elmúlt napon kellett volna sor keríteni. A történtek után valamennyi szenátor reagált a felsőházban, és még azok a politikusok is, akik korábban támogatták volna, hogy ne szentesítsék az egyébként teljesen egyértelmű Biden-győzelmet, nagyrészt visszavonták ezen indítványaikat. Kaló Máté megjegyezte, ha nem csal a megérzése, erről órákon belül megszületett mindkét házban a szavazás, vitathatatlanná téve, hogy január 20-án ő lép majd hivatalba.

Washington, 2021. január 6.
Donald Trump republikánus párti amerikai elnök támogatóinak egy csoportja megostromolja az amerikai törvényhozás washingtoni épületét, a Capitoliumot 2021. január 6-án, amikor a kongresszus két háza összeült, hogy hivatalosan is véglegesítse a demokrata párti jelölt, Joe Biden győzelmét hozó november 3-i elnökválasztás eredményét.
MTI/AP/John Minchillo
Washington, 2021. január 6. Donald Trump republikánus párti amerikai elnök támogatóinak egy csoportja megostromolja az amerikai törvényhozás washingtoni épületét, a Capitoliumot, amikor a kongresszus két háza összeült, hogy hivatalosan is véglegesítse a demokrata párti jelölt, Joe Biden győzelmét hozó november 3-i elnökválasztás eredményét. MTI/AP/John Minchillo

Donald Trump azzal, hogy kvázi rendontásra szólított,

azt is kockáztatta, hogy január 20-a előtt, vagyis két héttel az elnöki mandátuma lejárat előtt elmozdíthassák a hivatalából, miután tette a hazaárulás vádját is felvetheti

– tette hozzá a szakértő. A különféle közösségi médiumok le is tiltották az elnököt, hiszen még azokban az üzeneteiben is folyamatosan szította a feszültséget, amelyekben már arra szólította föl a zavargókat, hogy ne alkalmazzanak erőszakot, és menjenek haza. Ha a jövőben ismét megsérti a platformok irányelveit, vélhetően teljesen el fogják távolítani a több milliós követői bázissal rendelkező profiljait.

Tehát Donald Trump végül mégis átlépet azt a már korábban sokak által és sokszor emlegetett piros vonalat, amivel a demokráciát fenyegető magatartását folyamatosan jellemezték – vélekedett Kaló Máté, emlékeztetve, hogy a szerdai eseménysoroknak négy halálos áldozata volt, ami miatt saját soraiból is hamar elillant a törvényhozói támogatottsága az elnöknek. A kérdés tehát az, hogy az eddig hűséges komoly szavazótábora hogyan fog reagálni a kialakult helyzetre.

Washington, 2021. január 7.
Mentőbe tesznek egy embert az amerikai törvényhozás washingtoni épülete, a Capitolium előtt 2021. január 6-án, miután Donald Trump hivatalban lévő amerikai elnök támogatói közül néhányan betörtek az épületbe.
MTI/AP/Jacquelyn Martin
Washington, 2021. január 7. Mentőbe tesznek egy embert az amerikai törvényhozás washingtoni épülete, a Capitolium előtt 2021. január 6-án, miután Donald Trump hivatalban lévő amerikai elnök támogatói közül néhányan betörtek az épületbe. MTI/AP/Jacquelyn Martin

A szakember azt valószínűsíti, hogy a következő két hétben saját pártján belül is meg próbálják majd elnémítani Trumpot, és

várhatóan közvetlen környezete is el fog tőle határolódni

a legszélsőségesebb követőit leszámítva. Aki washingtoni politikus, és az elmúlt órákban a Capitolium környezetében tartózkodott, az egészen biztosan ki fog hátrálni az elnök mögül, aki a tettével eljátszott egy olyan politikai tőkét, amivel akár a 2024-es választásra is esélyesként tudott volna bejelentkezni. „Egyszerűen a valóság tagadása és a helyzet kezelésére való képtelensége az ebbe a helyzetbe kulminálódott”, ami soha nem tapasztalt közelségbe sodorta az amerikai demokrácia integritásának felbomlását.

Kaló Máté szerint hatalmas felelőssége van a két pártnak, hogy egységesen lépjenek föl a helyzetben, aminek a jelei mutatkoztak is, miután a hatóságok emberei a zavargókat „kipucolták” a zavargókat a Capitolium épületéből: egységet és erőt demonstrálva már este visszatértek a törvényhozók, hogy elfogadják Joe Bidennek a győzelmét, és a republikánus frakcióvezető például a szenátusban a nyilvánosság előtt megszégyenítette a saját renitens kollégáit, hogy kövessék meg Biden kampányát, kimondva, hogy elképesztő hazugságáradat volt Trump részéről, amit az elmúlt hónapokban terjesztett az átfogó választási csalásokról.

Washington, 2021. január 7.
Mike Pence republikánus párti amerikai alelnök, a szenátus elnöke (hátul,b), miután felolvasta a 2020. november 3-i elnökválasztás hivatalos eredményét, amely szerint a demokrata párti jelölt, Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke, az amerikai törvényhozás washingtoni épületében, a Capitoliumban 2021. január 7-én hajnalban. Mellette Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke. Előző nap Donald Trump republikánus párti amerikai elnök támogatóinak egy csoportja betört a Capitoliumba, így a szenátus ülését több órára meg kellett szakítani.
MTI/AP Pool/J. Scott Applewhite
Washington, 2021. január 7. Mike Pence republikánus párti amerikai alelnök, a szenátus elnöke (hátul,b), miután felolvasta a 2020. november 3-i elnökválasztás hivatalos eredményét, amely szerint a demokrata párti jelölt, Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke, az amerikai törvényhozás washingtoni épületében, a Capitoliumban 2021. január 7-én hajnalban. Mellette Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke. Előző nap Donald Trump republikánus párti amerikai elnök támogatóinak egy csoportja betört a Capitoliumba, így a szenátus ülését több órára meg kellett szakítani. MTI/AP Pool/J. Scott Applewhite
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ezúttal a Gazprombankot és további 50 kisebb-nagyobb orosz pénzintézetet célozva meg. A lépés célja, hogy tovább korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását. Az intézkedések a Biden-adminisztráció utolsó hónapjában történnek, és jelentős hatással lehetnek az orosz költségvetésre, de a magyar gazdaság szempontjából is izgalmas a helyzet, mivel Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, amelyet az a Gazprom szállít, akinek a szankció alá kerülő Gazprombank kezeli a pénzügyeit. Magyarország külügyminisztériuma már vizsgálja az orosz bankkal szembeni amerikai szankciók esetleges hatását, az amerikai pénzügyminisztérium azonban figyelmeztetett: aki a szankcionált bankokkal levelező kapcsolatot tart fenn, az "jelentős szankciós kockázattal" szembesülhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×