A Donald Trump által kihirdetett szükségállapot elsődleges célja, amely bizonyos fajta gyülekezéseknek szab gátat a következő napokban, hogy rendben, mindenfajta összecsapás, utcai harcok nélkül végbemenjen az új elnök beiktatása – magyarázta az InfoRádiónak nyilatkozó Magyarics Tamás. A külpolitikai szakértő emlékeztetett, az elmúlt hónapokban több alkalommal is sor került a két tábor (demokrata, republikánus) szélsőséges híveinek az összetűzésére: például az antifa és a Black Life Matters mozgalom tagjai és a Proud Boy és hasonló jobboldali csoportosulások tagjai között, amit rendszerint több százezres, egyrészt az új elnök melletti ünneplések, másrészt ellendemonstrációk követtek Washingtonban, ami egyébként a 2016-os elnökválasztást is jellemezte. Mindennek igyekszik az elejét venni az intézkedés.

Egy másik hír szerint az Egyesült Államok képviselőházának republikánus tagjai hétfőn megakadályozták, hogy a testület határozatban szólítsa föl Mike Pence alelnököt Donald Trump republikánus párti elnök elmozdítására. A demokraták ezt követően az impeachementet, vagyis az alkotmányjogi felelősségre vonási eljárás elindítását javasolták. Magyarics Tamás az eljárási rendet illetően kifejtette: az indítványt első körben a képviselőház igazságügyi bizottságának kell tárgyalnia, majd a teljes képviselőház elé kerülhet a kérdés, végül pedig a szenátusnak kell határoznia az ügyben.

Míg az első két esetben, köszönhetően a demokrata többségnek, támogatást nyerhet az eljárás, addig a szenátusban már megakadhat a dolog.

A többségben lévő republikánusok vezetője, Mitch McConnell ugyanis jelezte, január 19-ig nem fogja összehívni a testületet, ebben az esetben viszont január 20-a délig biztosan nem fogják tárgyalni – mutatott rá a szakértő, aki szerint, amennyiben a kérdés áthúzódna Biden elnökségének idejére, a kétharmados többséget még úgy is nehéz lesz megtalálni, hiszen ehhez az kellene, hogy 17 republikánus szenátor szavazzon a demokratákkal.

Plusz még egy alkotmányjogi kérdés is felmerül

– jegyezte meg Magyarics Tamás –, hiszen az impeachement alapvetően azt célozza, hogy egy még hivatalban lévő elnököt mozdítsanak el, és nem tudni, hogy mi van akkor, ha már egy nem hivatalban lévő elnökről van szó. Mindezzel együtt elképzelhető, hogy egyes demokraták amúgy sem szívesen forszíroznák az ügyet, mert ha ezzel foglalkozik a szenátus, akkor félő, hogy számos reformtörekvés félrecsúszhat, amelyet a Biden-adminisztráció az első száz napban szeretne megvalósítani. Mi sem támasztja ez jobban alá, hogy

még Joe Biden is meglehetősen távolságtartóan nyilatkozott arról, hogy mennyire szeretné az említett eljárást lefolytatni,

mert ha erről, nem pedig az ő programjáról szólnak a hírek, az adott esetben hosszú távon még visszaüthet az elnökségére.

Az ELTE tanára arra is kitért, egy esetleges Trump elleni eljárásnak ugyanakkor súlyos következményei is lehetnének a politikai jövőjét illetően. Hiszen azzal, ha egy bíróság tiltaná el a választott tisztségétől, nemcsak „kiiktatódna” az amerikai politikai elitből, hanem

2024-ben sem tudna indulni az elnökségért,

mert az törvény akadályozná. Magyarics Tamás szerint, ha másodszor is megtartják az impeachement-szavazást, hiába a demokrata többségű szenátus, nagyon kérdéses, hogy meglesz-e a többség, hogy Trumpot elítéljék.