Infostart.hu
eur:
373.65
usd:
340.58
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
Hazaáruló feliratú transzparens előtt (j) haladnak el tiltakozók egy gyűlésen a Colorado állambeli Denverben 2021. január 10-én. A tiltakozók Donald Trump republikánus párti amerikai elnök felmentését követelik, mert őt tartják felelősnek azért, hogy támogatóinak egy csoportja január 6-án erőszakkal behatolt a szövetségi törvényhozás washingtoni épületébe, a Capitoliumba.
Nyitókép: MTI/AP/David Zalubowski

Magyarics Tamás: Joe Bidennek is kockázatos lehet a Donald Trump elleni eljárás

Az Egyesült Államok képviselőházának republikánus tagjai megakadályozták, hogy a testület határozatban szólítsa fel Mike Pence alelnököt Donald Trump republikánus párti elnök elmozdítására. A még hivatalban lévő amerikai elnök pedig szükségállapotot rendelt el Washingtonban január 24-ig.

A Donald Trump által kihirdetett szükségállapot elsődleges célja, amely bizonyos fajta gyülekezéseknek szab gátat a következő napokban, hogy rendben, mindenfajta összecsapás, utcai harcok nélkül végbemenjen az új elnök beiktatása – magyarázta az InfoRádiónak nyilatkozó Magyarics Tamás. A külpolitikai szakértő emlékeztetett, az elmúlt hónapokban több alkalommal is sor került a két tábor (demokrata, republikánus) szélsőséges híveinek az összetűzésére: például az antifa és a Black Life Matters mozgalom tagjai és a Proud Boy és hasonló jobboldali csoportosulások tagjai között, amit rendszerint több százezres, egyrészt az új elnök melletti ünneplések, másrészt ellendemonstrációk követtek Washingtonban, ami egyébként a 2016-os elnökválasztást is jellemezte. Mindennek igyekszik az elejét venni az intézkedés.

Egy másik hír szerint az Egyesült Államok képviselőházának republikánus tagjai hétfőn megakadályozták, hogy a testület határozatban szólítsa föl Mike Pence alelnököt Donald Trump republikánus párti elnök elmozdítására. A demokraták ezt követően az impeachementet, vagyis az alkotmányjogi felelősségre vonási eljárás elindítását javasolták. Magyarics Tamás az eljárási rendet illetően kifejtette: az indítványt első körben a képviselőház igazságügyi bizottságának kell tárgyalnia, majd a teljes képviselőház elé kerülhet a kérdés, végül pedig a szenátusnak kell határoznia az ügyben.

Míg az első két esetben, köszönhetően a demokrata többségnek, támogatást nyerhet az eljárás, addig a szenátusban már megakadhat a dolog.

A többségben lévő republikánusok vezetője, Mitch McConnell ugyanis jelezte, január 19-ig nem fogja összehívni a testületet, ebben az esetben viszont január 20-a délig biztosan nem fogják tárgyalni – mutatott rá a szakértő, aki szerint, amennyiben a kérdés áthúzódna Biden elnökségének idejére, a kétharmados többséget még úgy is nehéz lesz megtalálni, hiszen ehhez az kellene, hogy 17 republikánus szenátor szavazzon a demokratákkal.

Plusz még egy alkotmányjogi kérdés is felmerül

– jegyezte meg Magyarics Tamás –, hiszen az impeachement alapvetően azt célozza, hogy egy még hivatalban lévő elnököt mozdítsanak el, és nem tudni, hogy mi van akkor, ha már egy nem hivatalban lévő elnökről van szó. Mindezzel együtt elképzelhető, hogy egyes demokraták amúgy sem szívesen forszíroznák az ügyet, mert ha ezzel foglalkozik a szenátus, akkor félő, hogy számos reformtörekvés félrecsúszhat, amelyet a Biden-adminisztráció az első száz napban szeretne megvalósítani. Mi sem támasztja ez jobban alá, hogy

még Joe Biden is meglehetősen távolságtartóan nyilatkozott arról, hogy mennyire szeretné az említett eljárást lefolytatni,

mert ha erről, nem pedig az ő programjáról szólnak a hírek, az adott esetben hosszú távon még visszaüthet az elnökségére.

Az ELTE tanára arra is kitért, egy esetleges Trump elleni eljárásnak ugyanakkor súlyos következményei is lehetnének a politikai jövőjét illetően. Hiszen azzal, ha egy bíróság tiltaná el a választott tisztségétől, nemcsak „kiiktatódna” az amerikai politikai elitből, hanem

2024-ben sem tudna indulni az elnökségért,

mert az törvény akadályozná. Magyarics Tamás szerint, ha másodszor is megtartják az impeachement-szavazást, hiába a demokrata többségű szenátus, nagyon kérdéses, hogy meglesz-e a többség, hogy Trumpot elítéljék.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Nincs elég minőségi szálláshely a fővárosban – emelte ki Zsidai Zoltán Roy gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője, a Magyar Éttermi Szövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: olyan szabályozásra lenne szükség, amely kiszámítható pályát ad a rövidtávú lakáskiadásban érdekelt tulajdonosoknak is és a szállodafejlesztőknek is.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: jöhet 3400 milliárd uniós forrás, szigorítják a balatoni építkezéseket

Tisza-kormány: jöhet 3400 milliárd uniós forrás, szigorítják a balatoni építkezéseket

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×