„Ez nem Amerika”, „Támadás a demokrácia ellen”, „Méltatlan”, ami történt – ilyen, és ehhez hasonló nyilatkozatok áradata fogadta Európában a washingtoni kongresszusi épület rövid megszállását, amiben több véleményben (így a német külügyminiszter reagálásában) is feltűnt leköszönő elnök felelősségének a firtatása is.

Az egyik legnagyobb feltűnést a brit miniszterelnök viszonylag gyors, elítélő üzenete keltette, lévén Boris Johnson számára különösen fontos szövetségesnek számított a hatalmához láthatóan mindenáron ragaszkodó Donald Trump. Az ő szóhasználata volt a „méltatlan” minősítés, amit követett a „békés és rendezett hatalomátadás” szorgalmazása.

Hasonló szellemű nyilatkozatot tett közzé Johnson külügyminisztere, Dominic Raab is, az Alsóház külügyi bizottságának konzervatív elnöke, Tom Tugendhat pedig úgy vélte, hogy

Donald Trump „akciói valamennyiünket fenyegetnek”.

Hozzátette, hogy bár a Kongresszus megszállói úgymond a védtelenek és szegények nevében hajtották végre akciójukat, valójában éppen „a törvényesség azon szövetét kezdték ki, ami az erőtlent hivatott védeni az erősekkel szemben”.

Angela Merkel „dühösnek és szomorúnak” nevezte magát a történtek miatt, és emlékeztetett, hogy a demokrácia alapja, hogy „vannak vesztesek és győztesek”. A német kancellár egyúttal reményét fejezte ki, hogy Joe Biden hivatalba lépésével „új fejezet kezdődhet” az amerikai demokrácia történetében. Külügyminisztere, Heiko Maas arra emlékeztetett, hogy

„gyűlöletkeltő szavak erőszakra bujtanak fel”, így volt ez a Reichstag idején is, és most a Capitoliumnál is. „A demokratikus intézmények megtagadása pusztító hatású” – tette hozzá.

Emmanuel Macron francia elnök egyebek között arra emlékeztetett, hogy Franciaország számára az Amerikai Egyesült Államok „a demokrácia szimbóluma”, de „ami ma Washingtonban történt, az bizonyosan nem Amerika” volt. (Külügyminisztere, Jean-Yves Le Drian szavai szerint „súlyos támadás történt a demokrácia ellen.”) „Hiszünk a demokráciánk erejében, és hiszünk az amerikai demokrácia erejében” – mutatott rá a francia államfő.

Olyan további nyugat-európai politikusok is határozottan bírálták a történteket, akik hangsúlyozott szövetségesei Amerikának. Így „horrorisztikusnak” minősítette a washingtoni képsorokat Mark Rutte, a mindig is atlantista Hollandia miniszterelnöke, Jens Stoltenberg (norvég) NATO-főtitkár pedig „sokkolónak” ítélte az eseményeket. Egyúttal mindketten hitet tettek amellett, hogy „a választási eredményeket tiszteletben kell tartani”.

Hasonló jellegű és tartalmú európai nyilatkozatoknak még hosszú sora követte egymást az elmúlt órákban. A washingtoni incidenst elítélve szólalt meg egyebek között Pedro Sánchez, spanyol miniszterelnök, Charles Michel, az Európai Tanács (EU-csúcs) állandó (belga) elnöke – ő amúgy „a demokrácia templomához” hasonlította a washingtoni Capitoliumot, és ehhez mérte a történtek súlyosságát –, továbbá Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és hasonlóan reagált egy sor ország (egyebek között Dánia, Szlovákia, sőt, Ukrajna és Törökország) külügyminisztere is.

Megszólalt az ügyben számos szakértő is, így David M. Herszenhorn, a brüsszeli Politico elemzője emlékeztetett, hogy számos európai politikus már korábban úgy vélte, hogy a Trump-jelneség nem oka amerikai diszfunkcionalitásoknak, hanem az egyre mélyebb amerikai társadalmi törés kifejeződése. Ennyiből Herszenhorn szerit

a pillanatnyi helyzetben sem az az igazán aggasztó, hogy mi fog történni rövid távon Trumppal, hanem az, hogy követőinek milliói Trump távozása után is a helyükön maradnak, és aligha lesznek passzívak.

Magát a Capitolum megszállását a Financial Times szerkesztője „puccskísérlethez” hasonlította. Mint fogalmazott, ha ugyanez valahol a harmadik világban történik, akkor az Egyesült Államok már régen nyilatkozatban követelte volna a demokratikus eljárások tiszteletben tartását.