Infostart.hu
eur:
384.77
usd:
328.03
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Varga Judit igazságügyi miniszter a minisztériumi dolgozószobájában Budapesten 2020. február 27-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Varga Judit: minden a német elnökség kezében van

A jogállamiságot a jogállam megsértésével akarják védeni – mondta az igazságügyi miniszter az uniós források jogállamisági feltételekhez kötéséről az InfoRádiónak. Varga Judit szerint a magyar kormánynak nem volt más választása, mint megvétózni az uniós költségvetést.

Hétfőn Magyarország és Lengyelország vétója miatt az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapról sem született döntés.

Varga Judit az InfoRádiónak adott interjúban felidézte, Magyarország mindig őszintén és egyenesen elmondta, hogy soha nem fogja elfogadni azt, hogy az uniós pénzeket különböző ideológiai, politikai feltételekhez kössék.

„Amiről az Európai Parlament és a német elnökség tárgyalódelegációja november 5-én megállapodott, az nemcsak szembe megy ennek a magyar állításnak, hanem annak a politikai alkunak is, amiről nyáron az állam- és kormányfők megállapodtak. Akkor kimondták, hogy nem lesz ideológiai feltételekhez kötve az uniós büdzséből való kifizetés. Ráadásul arról is megállapodtak, hogy csomagelvben fognak tárgyalni, vagyis addig semmiről sincs megállapodás, amíg mindenről nincs megállapodás” – mondta az igazságügyi miniszter.

Kiemelte:

az már csak hab a tortán, hogy a rendelet az unió szerződésében foglaltakba is ütközik,

mert az alapértékek elvének megsértésére a 7-es cikkelytől eltérő eljárást vezet be, úgy, hogy erre a legmagasabb szintű szerződéses garancia, az egyhangúság volt biztosítva. Ezt viszont megkerülték, megsértették, és hasonló elvi jellegű szankcionálási mechanizmust próbálnak minősített többséggel, a tiltakozó államok megkerülésével áterőltetni. Vagyis a jogállamiságot a jog megsértésével próbálják egyesek védeni – tette hozzá.

Varga Judit szerint most minden a német elnökség kezében van.

„Németország akkora súlyú ország, amely egy ilyen helyzetben a problémára megoldást tud javasolni. Nem a mi feladatunk, nem a mi felelősségünk, hogy ilyenkor megoldási javaslatokkal éljünk” – hangsúlyozta.

A tárcavezető közölte, hogy

hétfőn nem formális vétózás, hanem a politikai jóváhagyás megtagadása történt.

Kifejtette: Magyarország, szolidaritását mutatva, a nyáron belement a nagy történelmi mentőcsomag elfogadásába, de egyértelművé vált, hogy ezt nem lehet ideológiai feltételekhez kötni. A csomagból kivették az ideológiai fegyvert, amit próbálnak minősített többséggel áterőltetni az Unióban. Varga Judit szerint ez olyan helyzetbe hozza az ez ellen a kezdetektől fogva küzdő államokat, ami nem hagy más utat, mint hogy az egész csomagot blokkolja a magyar és a lengyel vezetés.

„Akik ilyen helyzetbe lavírozták az EU-t, akik felelőtlenül, a Covid-válság közepén ideológiai vitákat erőltetnek, megkerülve a szerződéseket, felrúgva a lojális együttműködés elvét és a csomagelvet, megkerülve a júliusi megállapodást, egy ilyen zsarolást építenek be, ott nincs más választás, mint a vétó” – emelte ki a miniszter.

Hozzátette, hogy még sok idő van hátra, hiszen "politikai nem" hangzott el hétfőn, de a jogszabályokról még formális döntéshozatal nincs.

„Ez olyan helyzet, amiben még sosem volt Európa”

– hangsúlyozta.

Megemlítette: nyíltan Lengyelország vállalta fel a vétót, és meglátása szerint más országok vezetői talán csak sötét szobák magányában vallják be maguknak, valójában milyen állásponton vannak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Olyan történt a Mol részvényével, amire már 2007 óta nem volt példa

Olyan történt a Mol részvényével, amire már 2007 óta nem volt példa

Elsősorban a Donald Trump által belengetett vámfenyegetések és a vonatkozó friss fejlemények befolyásolják ma a befektetői hangulatot. Ázsiában ma reggel felemás hangulat uralkodott, Európában pedig lejtőre kerültek a tőzsdék. A magyar tőzsdén elsősorban a Molra volt érdemes odafigyelni: az olajcég tegnap jelentette be hivatalosan, hogy a szerb NIS olajfinomító többségi tulajdonosa lesz. Jelenleg kisebb emelkedésben van a magyar vállalat árfolyama - ahogy az ilyen esetekben gyakori, már a spekulációt megvették a befektetők (buy the rumour), most pedig várnak a gigaügylet további részleteire. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×