Ukrajnában mindkét hadakozó fél, az oroszok és az ukránok is hadi sikerekről számolnak be, amiket videofelvételekkel is igyekeznek bizonyítani. De hogyan lehet eldönteni, hogy egy-egy siker mennyit ér, hogy állnak a felek, ki áll győzelemre? Az InfoRádió Aréna című műsorában Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense úgy vélekedett, egyik félnek sem lehet hinni, de van néhány honlap, amely segíti a tájékozódást:

• Istitute for the Study of War ukrán és iráni jelentései a frontok napi állásával; geolokált adatokat néznek, tehát amikor felkerül egy kép, rögtön lehet látni, hogy ott készült-e, ahol mondják.
• a NASA FIRMS műholdas rendszere tüzeket figyel a természetben, erre a Védelmi Innovációs Kutatóintézeten keresztül lát rá; a műholdak minden erős fényt rögzítenek, a tüzekből pedig a frontvonal megrajzolható.

„Például amikor életben volt a május 9-i, úgynevezett győzelem napi díszszemlére kötött tűzszünet, akkor ez alapján a műholdrendszer alapján lehetett látni, hogy valóban jelentősen alábbhagytak a harci cselekmények, de a nem szűntek meg teljesen... Éjszaka nagyon »szépen« kirajzolódik az orosz-ukrán frontvonal. A kézi lőfegyverek, a tüzérségi fegyverek, torkolattüzek egyaránt látszanak, de a pisztolynak is komoly torkolattüze van, főleg egy gépkarabélynak” – részletezte Kaiser Ferenc. Márpedig a gyalogság döntő többségében gépkarabéllyal vagy géppuskákkal harcol, relatíve ritkán kell a maroklőfegyvert, azaz a pisztolyt használni.

Nyugodtan le lehet szerinte szögezni, hogy az idei évben szinte alig változott a frontvonal.

Míg tavaly nagyjából 4500-5000 négyzetkilométert foglalhattak el az oroszok, addig idén amennyit az oroszok megszereztek, közel ugyanannyit az ukránok máshol visszafoglaltak,

„tehát majdhogynem áll a frontvonal”. Regionális kisebb-nagyobb mozgások persze vannak, de amit korábban lehetett, látni, hogy az oroszok lassan, de biztosan „darálták magukat előre”, és minden hónapban legalább 250 négyzetkilométert elfoglaltak – a miatt a nyugati politikusok aggódtak is tavaly –, az megszűnt. Ennek oka elsősorban az lehet, hogy dróntéren az ukránok fölénybe kerültek.

Hogy támadó háborújuk során az oroszok merre mennek, arról Kaiser Ferenc számára az nyilvánvaló, hogy Oroszország célja a kezdetektől ugyanaz: Luhanszk és Donyeck megye elfoglalása, vagy ahogy ők mondják, felszabadítása, az erről szóló „népszavazás” (2022 szeptember) alkalmával „még a halottak is szavaztak, kétszer is, és mindenki Oroszországhoz akar csatlakozni... ezt még Kína sem fogadja el”.

Ezzel együtt viszont a valóság az, hogy

Luhanszk megye gyakorlatilag orosz kézen van, utána pedig Harkiv megyét vonták ostrom alá az oroszok, de az Oszkil folyónál az ukrán védelem meg tudta őket állítani.

Donyeck megyének még a 21-22 százalékát tartják az ukránok a saját kezükben, itt található az úgynvezett erődöv:

• Szlovjanszk
• Kramatorszk
• Druzsivka
• Konsztantyinovka.

„Két irányból próbálják az oroszok átkarolni az erődvárosokat, de nem nagyon tudnak haladni, már két éve majdnem ott vannak; Konsztantyinovkába egy-egy orosz beszivárgó csoport bemegy, néhány háztömböt birtokba vesz, azt vagy szétlövi az ukrán tüzérség, vagy egyesével, drónokkal levadásszák az orosz katonákat. Tehát itt váltakozó sikerrel zajlik egy helységharc, de az orosz támadás megállt, egészen egyszerűen azért, mert

mint orosz katonai bloggerek mondják, az ukránok kezében van a drónfölény”

– emelte ki a védelem- és biztonságpolitikai szakértő.

De miért olyan fontos ez az erődöv? Mint Kaiser Ferenc rámutatott: itt még dimbes-dombos a terep, rengeteg ipari épület van, a Donyec-medence volt Luhanszkkal és Donyeckkal a szovjet nehézipar egyik központja, meddőhányók vannak, hatalmas vasbeton épületek, gyárak, mint az Azovsztal esetében.

„Rengeteg kisebb-nagyobb szurdok van, amelyet patakok vájtak ki. Hatalmas lakótelepek, a régebbiek téglaépületek, az újabbak házgyári épületek. Emögött viszont Donyeck megye után, Dnyipróban, Dnyipropetrovszk megyében sík mezőgazdasági terület található majdnem egészen Kijevig, fasor alig van, hatalmas, egybefüggő mezőgazdasági táblák, itt nagyon nehéz lenne ugyanolyan védelmet kiépíteni. Ráadásul ezt az úgynevezett erődvonalat, különösen Kramatorszkot – ami valaha egy 150 ezer fős előváros volt – az ukránok 2014 óta erődítik, géppuskafészkeket, aknamezőket telepítettek ide” – mutatott rá az Arénában Kaiser Ferenc, Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádió Aréna című műsorában.

A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült. A teljes beszélgetést alább láthatja, hallhatja.