A Telex kérdéssel fordult az ÁSZ-hoz, hogy mi a helyzet azzal a 286 milliárd forinttal, amelyről Magyar Péter számolt be az egyik kormányszóvivői tájékoztatón, és amely a Lázár János által vezetett korábbi építési és közlekedési minisztérium kiadási oldalán hiányzik az idei költségvetésből.
Az érdeklődést a számvevőszék hosszú válaszadásra méltatta. Eszerint a költségvetés véleményezésekor a háromból két ügyben külön tájékoztatást kértek az ÉKM-től és a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM), a minisztériumok a gyorsforgalmi úthálózat esetében egy titkos kormányhatározatra, a Budapest–Belgrád esetében pedig egy új kínai hitelfelvételre hivatkoztak. Az ÁSZ a gyorsforgalmi úthálózatra vonatkozó kiadások összegét számításokkal nem megalapozottnak találta, a Budapest–Belgrád költségszámítására azonban részletes és akkor kielégítőnek tűnő választ kaptak. A számvevőszék az akkori véleményét a minisztériumoktól kapott tájékoztatás alapján írta meg, és azt nincs jogkörük megítélni, hogy a kormány megtévesztette-e őket.
A minisztériumok vezetői az ÁSZ szerint büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkoztak arról, hogy az ÁSZ-nak küldött adatok és dokumentumok teljes körűek, hiánytalanok és hatályosak.
Vagyis: az ÁSZ megerősítette a lap korábbi értesülését, mely szerint a gyorsforgalmi úthálózatra szánt kiadások számítását a kormány egy nem nyilvános kormányhatározat alapján végezte. A titkos határozatot pedig még az ÁSZ-nak sem küldték meg, így az ÁSZ arról nem tud nyilatkozni, véleményezni sem tudta.
Az idei költségvetésről tavaly májusban írt részletes véleményt az ÁSZ, amely akkor jelezte, hogy a gyorsforgalmi úthálózatra számolt 210 milliárd forintos kiadási tétel tervezéséhez kapcsolódó részletes adatokat nem adták át az ÁSZ-nak, így az előirányzat számításokkal nem volt megalapozott.
Az ÉKM részéről Juhász Tünde közigazgatási államtitkár küldte meg az ÁSZ-nak annak idején azt az úgynevezett teljességi és hitelességi nyilatkozatot, amelyben „büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozott, hogy a megküldött adatok, dokumentumok teljeskörűek, hitelesek, hiánytalanok és hatályosak”.
Az ÉKM a költség indoklásában egyébként az NGM-re és a titkos kormányhatározatra hivatkozott, ez utóbbi az, amelyet aztán nem küldött meg az ÁSZ-nak. A számvevők ekkor a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz fordultak tájékoztatásért. Nagy Márton tárcája szintén nem küldte el a titkos kormányhatározatot, de több tényezőt is felsorolt:
- folyamatban volt az állam és a kivitelező közötti szerződés módosítása, amelyről azonban a tárgyalások sikerességére való tekintettel nem akartak részleteket elárulni;
- azzal számoltak, hogy a koncesszió havi kifizetései eltolódnak, ami praktikusan azt jelenti, hogy 2026-ban nem 12 havi, hanem annál kevesebb számlát kell kifizetni;
- 2026 októberében kifut a még 2010 előtt az M6-os autópályára kötött koncessziós szerződés, amelynek átvételére opciós joga van a Mészáros-féle társaságnak. Ha ezzel nem akarnak élni, akkor a rendelkezésre állási díj is alacsonyabb.
Az NGM végül tehát nem adta át az ÁSZ-nak a kiadások számításához használt szerződéseket, a titkos kormányhatározatot és a kormány tárgyalási javaslatait, a számvevők nem tudtak saját költségszámítást végezni.
A Telex külön rákérdezett arra is, hogy a kormány megtéveszthette-e az ÁSZ-t, amely úgy reagált, nincs jogköre megítélni az ellenőrzött szervek esetében, hogy miről volt tényismeretük. Ennek biztosítéka a teljességi és hitelességi nyilatkozat, értelemszerűen azért, hogy ha bármi gond van az adatokkal, büntetőjogilag felelhessenek az adatgazdák.
A költségvetés másik nagy tétele, amely az átadás-átvételi dokumentumok szerint egyáltalán nem stimmel, a Budapest–Belgrád vasútvonal építésének költsége.
A költségvetés vonatkozó sora 44,5 milliárd forintos kiadással számol, az ÉKM mostani tájékoztatása szerint azonban további 87,7 milliárd forintra lenne szükségük a számlák kifizetéséhez.
Az ÉKM első körben ebben az ügyben sem küldte el a számításait az ÁSZ-nak, ami emiatt elsőre arra jutott, hogy a költségvetés vonatkozó része számításokkal nincs megalapozva. Az ÁSZ külön kérésére az ÉKM másodszor már elküldte nekik azt a táblázatot, ami a költségvetés végleges verziójába is bekerült, és amelyben tételesen levezették, hogy hogy jött ki idénre a tavalyi 199,3 milliárdos kiadás helyett csak 44,5 milliárd forintnyi költség. Az ÁSZ szerint a „válaszában az ÉKM azt is jelezte, hogy az előirányzat összegének megállapítása a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szigorú iránymutatása mellett történt”. Ez alapján az ÁSZ az NGM-et is megkereste, és megkérte, hogy küldje el a 44,5 milliárdos összeg mögötti részletes számításokat. Az NGM ezt meg is tette, és közölte, hogy a költségek azért csökkentek jelentősen, mert „a kínai CEXIM bankkal előrehaladott tárgyalások folynak a projekt finanszírozására irányuló hitelfelvétel tekintetében, a tárgyalások kimenetele pedig érdemi befolyással van a finanszírozás módjára, metódusára, a fizetések ütemére”.



