A GKI Gazdaságkutató a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján megállapította: az egészségügyi ágazat kereseteinek növekedése a legfeltűnőbb, az általános orvosok keresetei 2019 és 2025 között reálértéken 2,1-szeresükre bővültek, ennek túlnyomó része 2021 és 2022-ben, a Covid utáni időszakban történt, azóta a reálkeresetük csökkent. A szakorvosoknál hasonló tendencia figyelhető meg azzal a különbséggel, hogy a reálkereset növekedése kisebb (78 százalék) volt. Ugyanakkor a hálapénz gyakorlatilag megszűnt.

Az elemzés szerint míg az orvosi bérek a 2021-es reformokat követően meredek emelkedést mutattak, addig az ápolók és az asszisztensek reálkereset-indexe jóval alacsonyabb (39 százalék) volt. Mivel az orvosi bérfejlesztés dinamikája jelentősen magasabb volt, mint a szakdolgozói rétegé, az ágazaton belül a kereseti szakadék mélyült, és jelentős relatív bérfeszültség alakult ki. Ez jól látszik a bérek arányán is, 2024-ben egy ápoló az általános orvos keresetének 53 százalékát, egy szakorvos keresetének 36 százalékát érte el.

Az oktatási szektorban a korábbi stagnálást a 2024-25-ös bérrendezés törte meg, ahol minden vizsgált csoport keresete reálértéken 52-74 százalékkal nőtt 2019-es képest. A legjelentősebb elmozdulás a szakoktatóknál történt (74 százalék), de a pedagógusok (52-55 százalék), és az óvodapedagógusok keresete is (60 százalék) jelentősen emelkedett. Ez a dinamika sikeresen korrigálta az ágazati elmaradásokat, ugyanakkor éles ellentétbe került a bérrendezésből eddig kimaradt oktatási dolgozók helyzetével. 2024-ben az emelést követően a tanárok keresete az egyetemi diplomás kereset 64 százalékát érte el, a tanítóké pedig a főiskolai végzettségűek keresetének 83 százalékát - mutattak rá.

Az elemzés szerint a fegyveres szerveknél 2021-ig reálértéken csökkentek a keresetek, majd 2022-ben a hathavi fegyverpénz kifizetése miatt 15-36 százalék között növekedtek. Az egyszeri megugrást követően azonban elmaradt a keresetek valorizációja, így 2023-ra a diplomás állományt leszámítva a keresetek vásárlóértéke ismét a 2019-es szint alá került. Ezt a 2024-es béremelések a honvédség esetében ismét a pozitív tartományba húztak, ellentétben a rendőrséggel, ahol a reálkeresetek a 2019-es szint alatt maradtak. Összességében 5 év alatt a honvédség kereseteinek reálértéke mínusz 2 százalék és plusz 3 százalék közötti tartományban alakult 2019-hez képest.

Különösen kirívónak nevezik az elemzésben a nyomozók helyzetét, keresetindexük öt év alatt 27 százalékkal csökkent, a honvédségi diplomás állomány keresetének mindössze 70 százalékát érte el, így a magas szaktudást igénylő nyomozói munka díjazása látványosan elmarad még a honvédség középfokú végzettségű munkavállalóinak bérdinamikájától is.

Az összeállításban kitértek arra is, hogy a 2024-es kereseti adatok a közszféra belső jövedelmi szerkezetének jelentős széttagoltságát tükrözik.

• A hierarchia alján a szociális munkások (543 ezer forint) állnak, míg a skála másik végén a törvényhozók és állami vezetők bére van (2 millió 264 ezer forint).
• A középső sávban a középiskolai tanárok (736 ezer forint) és az ápolók (746 ezer forint) jövedelme mára kiegyenlítődött, de az általános orvosok (1,4 millió forint) fizetése jól illusztrálja a bérollót, amely az orvosi bérfejlesztések korábban látott növeléséből fakad.
• Ezzel szemben az adóhivatali ügyintézők (693 ezer forint) és a fegyveres szervek középfokú állománya (811 ezer forint) közötti különbség azt mutatja, hogy a technikai és a hivatali munkakörök bérezése továbbra is elmarad a rendvédelmi és a kiemelt egészségügyi területek szintjétől.

A kutatásban rámutattak arra is, hogy bár az átlagkeresethez képest jónak látszanak a közszféra keresetei, azonban ez a kép csalóka, mert a vizsgált munkakörök nagy része felsőfokú végzettséghez – azon belül pedig jellemzően egyetemi diplomához – kötött. Ez alapján mélyen alulfizetettek a pedagógusok és a nyomozók, de nem keresnek kirívóan jól az általános orvosok, és a honvédség diplomásai sem – közölte a GKI Gazdaságkutató.