Negatív rekordot dönthet a Velencei-tó vízszintje az idén. A kiszáradástól nem kell tartani, de az előrejelzések szerint kevesebb víz lesz benne, mint az eddig mért legalacsonyabb érték. Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: vizsgálják, hogy miként lehetne több víz a tóban, már korábban tabunak számító lehetőségek is felmerültek.

„Első körben most a vízgyűjtő területén kell rendet csinálni. Mert annak idején, amikor ez a rendszer műszakilag kialakult, az egy jól átgondolt rendszer volt, aminek most van egy nagyon szűk időszaka, ugyanis a csapadékhiány miatt a saját vízkészlete ennek a rendszernek nagyon korlátozott, mondhatnám azt is, hogy akár nulla. A vízügyi tározórendszerek biztosították a többletvíz felfogását, és csak azt engedték tovább, ami a tó ellátásához szükséges volt, de amikor hiányzott a csapadék, akkor a többlettel tudtak gazdálkodni. A mostani rendszerek annyira elavultak, hogy beavatkozás nélkül ezek átfolyásos tározóként működnek” – hívta fel a figyelmet.

Ez azt jelenti, egy csapadékos időszak most jó lenne a tónak, mert nagyon nagy a vízhiány, és feltöltődne, de a kritikus magas vízállások elérésekor leengednék a vizet anélkül, hogy azt eltárolnák későbbre, mert nincs ilyen kapacitás.

Felmerült megoldásként például a dunai vízpótlás valamilyen módja, még azzal együtt is, hogy

gyakran felmerül: a Dunában nem olyan víz van, mint ami a Velencei-tóba szükséges, a kettő nem „csereszabatos”.

A főigazgató-helyettes ezzel kapcsolatban kiemelte: valóban vannak ilyen szakértői álláspontok, kiforrott vizsgálat viszont egyelőre nincs ezzel kapcsolatban, sem természetvédelmi hatósági döntés. Ebben szerinte tovább kellene lépni, és legalább egy olyan döntéselőkészítési anyagig eljutni, amit utána a műszaki beavatkozások nyelvére le lehet fordítani.

Emellett vizsgálják a tisztított szennyvíz felhasználásának lehetőségét is.

„Ez is egy kis fóbia, hogy amikor valaki szennyvizet hall, aggódik annak a minősége kapcsán, de ma már vannak olyan technológiák, amelyek, mondhatom azt, hogy ivóvíz minőségű vízkészletet tudnak biztosítani” – emelte ki Gacsályi József. Mint mondta, már konkrétumokról egyeztetnek a kollégákkal, arról, hogy egy-egy időszakban milyen lehetőségek vannak, azokkal mennyi vizet (hány köbméter, hány centi plusz vízszint) lehet nyerni a tónak.

Fel kell készülni emellett a vízminőség romlására is – mivel az alacsony vízszintek nagyobb vízminőségű kockázatot hordoznak magukban, nájusban sem értük el a sokéves átlagnak megfelelő csapadékmennyiséget –, ráadásul gyorsan, hogy időben meglegyen a cselekvési terv, amely tartalmazza, hogy hol, milyen eszközökkel, ki és mikor fog beavatkozni.

Kiemelte még, hogy a Velencei-tó prioritást élvez, a hosszú távú megőrzése nemzeti érdek, és a vízgazdálkodásnak a kihívásra választ kell tudnia adni.

A cikk alapjául szolgáló interjút Herczeg Zsolt készítette. A teljes beszélgetést alább megnézheti, meghallgathatja.