A magyar és a lengyel kormány politikai vétót emelt a 7 éves uniós keretköltségvetés és a helyreállítási alap elfogadása miatt a túl szigorú jogállamisági mechanizmus miatt, ezt követően záporozni kezdtek a nyilatkozatok, a forint pedig elindult lefelé.

A Portfolio elemzése számba vette a lehetőségeket, mi jöhet most.

A Politico című lapban egy magas rangú uniós illetékes elismerte, nincs B-terv, hiába győzködhette Orbán Viktort Angela Merkel német kancellár és Charles Michel ET-elnök és más tagállami vezetők, a hétfői nagyköveti ülésen viszont a cseh és szlovák vezetők nem tartottak a magyarral és a lengyellel, vagyis nincs V4-egység a kérdésben, hogy kössék-e jogállamisági kritériumokhoz az EU-pénzek kifizetését.

Mark Rutte holland kormányfő már a magyarok és lengyelek nélküli EU gondolatával játszik, a CDU/CSU német vezető pártszövetség illetékese pedig most azt szeretné, ha Angela Merkel kitalálna valamit,

hogy az EU egysége ne kerüljön veszélybe.

Más illetékesek viszont még mindig a magyar-lengyel tandem meghátrálására játszanak. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője például azt mondta másokkal együtt, hogy ahol jogállam van, ott ettől a mechanizmustól nem kell félni.

Ha nem léphet életbe január 1-jén az új költségvetési ciklus, akkor jogászok nézhetik át, hogy mit lehet tenni egy év áthidalásával szektoronként. Összességében csak nagyon kevés területen tudna tovább működni az uniós költségvetés 2021-től, a legtöbb területen hiányoznak még a szektorális jogszabályok, hiszen a 7 éves büdzsét érintő magyar és lengyel vétó most ezek véglegesítését is megakasztja.

A lengyel kormány Brüsszeltől azt várja, hogy jogszerű szabályokat alkosson, olyanokat, amelyek

nem ütköznek uniós szerződésekbe.

Lengyelországban ráadásul a kormány nagy támogatásnak örvend ezen a területen. Varsó - egy szó, mint száz - például el tudná képzelni, hogy a mechanizmust felpuhítsák, az egyik javaslat az volna, hogy csak akkor bánhassanak el egy tagállammal, ha azt mind a 26 másik tagállam egységesen támogatja.

A magyar kormány szerint az unió vezetése és a német elnökség a hibás, hogy hagyta a helyzetet idáig jutni, az álláspont pedig nem fog változni később sem. A lehetséges magyar kompromisszum jeleként megismételte

Orbán Viktor azon javaslatát, hogy a jogállamisági szankciók ellen lehessen fellebbezéssel élni az Európai Bíróságon,

mert különben enélkül a Bizottság tudna politikai jellegű ügyekben is ítéletet mondani, ami ellen az adott tagállamnak nem lenne eszköze.