A köztársasági elnök a közösségi oldalán számolt be arról, hogy interjút adott egy német politikatudományi lapnak. A Cicero című kiadványban megjelent beszélgetésben elhangzik a kérdés: „Ha az új magyar miniszterelnök, Magyar Péter akaratán múlott volna, legkésőbb ma éjjel bejelentette volna lemondását. Miért nem tett így?”

A válaszban Sulyok Tamás kifejti: az Alaptörvény betartására és betartatására esküdött fel, ahogy a miniszterelnök és az Országgyűlés képviselői is. „A magyar Alaptörvényben pedig feketén-fehéren meg van határozva a magyar köztársasági elnök jogköre. Az elnöknek Magyarországon nincs végrehajtó hatalma, hanem közjogi feladatai, jogosítványai vannak. A köztársasági elnök intézménye Magyarországon a fékek és ellensúlyok rendszerének fontos kiegyensúlyozó eleme, közjogi szereplő, bár a feladatát politikai térben végzi, de a kormánnyal vagy pártokkal versengő saját politikai agenda nélkül. A mandátumát is úgy határozták meg, már a rendszerváltáskor, hogy kormányzati ciklusokon átívelő legyen (5 év, míg a kormányzati ciklus 4 év), hogy a politikai változások ellenére és mellett is képviselni és érvényesíteni tudja az alkotmányos kereteket, így biztosítva, hogy a jogállamiság keretein belül marad az ország irányítása.

Ugyanakkor a köztársasági elnöknek minden alkotmányos szervvel együtt kell működnie.

Az alkotmányos szervek együttműködése ugyanis egy demokratikus jogállamban, így Magyarországon is, az államszervezet hatékony és törvényes működésének az alapja. Ez a kooperáció biztosítja az államhatalmi ágak közötti egyensúlyt, a fékek és ellensúlyok rendszerét.

A köztársasági elnöknek kül- és belpolitikai területen is alkotmányos kötelezettsége a mindenkori demokratikus felhatalmazással bíró kormány működésének támogatása – amíg az az alkotmányos keretek között marad. Hagyni kell a kormányt, hogy a saját politikai felelősségére végezze a tevékenységét. A köztársasági elnök kizárólag a hatalom önkényes, illetve alkotmányos korlátok nélküli gyakorlásának akadályozására jelenthet kontrollt a kormány irányában” – írta Sulyok Tamás.

Mint fogalmazott, ez a közjogi szerep határozza meg a köztársasági elnöknek a mindenkori kormányhoz való viszonyát, ezért ezt az együttműködési szándékomat jelezte Magyar Péter miniszterelnöknek is, amikor a választások után három nappal személyesen találkoztak. Ő akkor is elmondta a köztársasági elnök lemondása mellett szóló érveit, a köztársasági elnök pedig a mostani bejegyzés szerint

a kölcsönös méltányosság jegyében elmondta, hogy bár nem értenek egyet, Magyar Péter érveit természetesen megfontolja.

„A felajánlott együttműködést azonban a kormány láthatóan nem fogadta el. Az Országgyűlés alakuló ülésén néhány perccel az Alaptörvény betartására és betartatására szóló eskütétele után a miniszterelnök a székfoglaló beszédében nehezen minősíthető, személyeskedő hangnemben követelte lemondásomat” – sérelmezte Sulyok Tamás.

Az államfő Magyarország alkotmányos rendjének stabilitása szempontjából azonban ennél is problematikusabbnak látja, hogy a miniszterelnök többször és nyíltan kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem tenne eleget a tisztségéből való távozásomra vonatkozó utasításának, akkor a választások eredményeként kialakult kétharmados parlamenti többség erejével élve, jogalkotási módszerekkel, sőt, az alkotmány módosításával fogják őt elmozdítani a pozíciójából.

„Ezek a nyílt fenyegetések nemcsak az alkotmányt, de a demokratikus alapelveket is sértik. Fenyegetéseken nem alapulhat sem demokrácia, sem jogállam” – szögezte le Sulyok Tamás.

„A fenyegetések ellenére, sőt, annál inkább meggyőződésem, hogy egyrészt alkotmányos indok hiányában, másrészt a köztársasági elnöki tisztség méltóságának megőrzése érdekében nincs helye a lemondásomnak. Az Alaptörvényre tett esküm felelősséggel jár az alkotmányos rend megőrzése iránt” – zárta sorait.

A teljes interjú magyarul itt olvasható.