Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Horgonyzó teherhajók a Hormuzi-szorosban, az iráni Bandar-Abbász partjai elõtt 2026. május 4-én. Donald Trump amerikai elnök az elõzõ nap bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet hétfõ reggel megkezdi a Szabadság Projekt (Project Liberty) mûveletet, amelynek célja, hogy átkísérjék a Hormuzi-szoroson a Perzsa-öbölben rekedt semleges hajókat.
Nyitókép: MTI/AP/ISNA/Amirhoszein Horgui

Tálas Péter: Amerika újra nyomást akar gyakorolni Iránra, de nem valószínű a teljes győzelmi formula

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy az Egyesült Államok akkor tekinti lezártnak az iráni konfliktust, ha szabaddá válik a Hormuzi-szoros és Irán kiadja a birtokában lévő magas fokon dúsított uránkészletet, valamint végleg lemond az atomfegyverről. Ennek kapcsán kérdezte az InfoRádió Tálas Pétert, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzőjét.

Az egész iráni konfliktus Amerikával hosszú ideje gyakorlatilag az iráni atomprogram miatt zajlik. Ebben volt egy olyan időszak, amikor szerződést kötöttek, és az iráni atomprogram, illetve az urándúsítás valamilyen formában ellenőrzés alá került. Aztán Donald Trump fogta magát és felmondta ezt a szerződést – idézte fel Tálas Péter, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője az InfoRádióban, hozzátéve: amikor megindították a mostani akciót az amerikaiak, arra számítottak, hogy lesz egy rendszerváltás, és akkor az egész atomprogram-ügy megoldódik. Láthatóan ez nem jött össze.

A Hormuzi-szoros részleges megnyitása valószínűleg elképzelhető, de a legtöbb szakértő szerint az uránkészlet átadása politikailag és stratégiailag rendkívül nehezen elfogadható Irán számára. És ez nagyjából látszik körülbelül április óta. Miközben annak a 440 kiló 60 százalékra dúsított uránnak a sorsa a háború egyik döntő kérdése – fogalmazott.

A szakértő szerint nagyon sokan azt mondják, hogy

ha nincs ellenőrizhető nukleáris megoldás, a konfliktus könnyen tartóssá válhat. Ez az egyik nagy probléma.

A másik nagy probléma, hogy láthatóan – mint most Scott Bessent is mondta – az Egyesült Államok szorosan összeköti a háború lezárását, a Hormuzi-szoros szabad átjárását, a szankciók enyhítését és az iráni magas dúsítású uránkészlet átadását.

Tálas Péter szerint a Hormuzi-szoros ügyében lehetne taktikai kompromisszumot kötni, hiszen Iránnak is gazdasági érdeke, hogy legalább részben újrainduljon a forgalom, különösen, ha ezért szankciós könnyítést, a befagyasztott pénzekhez hozzáférést vagy politikai garanciát kap. Az urán átadásának ügye sokkal nehezebb, mert Teherán ezt a rezsim túlélési biztosítékának, alkuerejének, szuverenitási szimbólumának tekinti. Ez a teljes amerikai győzelmi formula, hogy szabad Hormuzi-szoros, plusz az uránkészletek átadása, plusz a nukleáris program tényleges felszámolása, de szakértői szemmel nézve

mindez sokkal inkább a maximális tárgyalási policy az Egyesült Államok részéről, és nem egy reálisan, rövid távon elérhető kimenet.

Teherán nem egyezett bele a magas dúsítású uránkészlet átadásába a tárgyalások alatt. Az iráni fél ráadásul úgy gondolja, hogy a nukleáris kérdés nem része az előzetes megállapodásnak, tehát a tűzszünetnek és a háború befejezésének, hanem csak egy későbbi végleges alku tárgya lehetne. Ez erősen gyengíti azt az amerikai narratívát, hogy már lényegében elfogadták a feltételeket, és hogy gyakorlatilag bekövetkezhet a teljes amerikai győzelmi formula. Ráadásul a helyzet nem kedvez a bizalomnak, hiszen a formális tűzszünet ellenére az Egyesült Államok iráni célpontokat bombázott, Irán pedig válaszcsapást indított, miközben a Hormuzi-szoros ügye továbbra is nyomást okoz a globális energiapiacon. Tehát a Bessent-nyilatkozat egy nyomásgyakorló politikai üzenet volt egy nagyon törékeny tárgyalási helyzetben – mondta az elemző.

Eközben az Arab-öböl országai nem érdekeltek az eszkalációban. Már az első eszkaláció időszakában is rájöttek, hogy mennyire kiszolgáltatott az Öböl-államok infrastruktúrája az iráni aszimmetrikus képességeknek, vagyis ezek az országok valamifajta kompromisszumot szeretnének. „Az egy nagy kérdés egyébként, hogy ez a kompromisszum hova fog vezetni és mi lesz, de a térség államai semmiféleképpen nem érdekeltek sem abban, hogy eszkalálódjon a konfliktus, sem pedig abban, hogy elhúzódóvá és tartóssá váljon az iráni–amerikai, illetve az izraeli–iráni konfliktus” – mondta Tálas Péter, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője az InfoRádióban.

A cikk Kalapos Mihály interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×