eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök aláírja a kormányrendeletet a digitális oktatással érintett családokat segítő intézkedésekről a Karmelita kolostorban 2020. november 14-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor: Magyarország megvétózza az uniós büdzsét és a helyreállítási alapot

A miniszterelnök levelet írt Angela Merkel német kancellárnak, Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének és Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének. Kovács Zoltán a Twitteren később bejelentette: a vétó megtörtént a tagországok uniós nagyköveteinek brüsszeli tanácskozásán.

A levélben az áll, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

"Éppen most informáltak a legújabb fejleményekről az MFF/NGEU-csomag (a többéves pénzügyi keret és a Next Generation EU helyreállítási eszköz) végrehajtásának helyzetét illetően" – írta Orbán Viktor.

Megerősítette, hogy a "semmiről sincs megállapodás, ameddig nincs megállapodás mindenről" elvvel összhangban

Magyarország kormánya az MFF/NGEU jogalkotási csomag valamennyi eleme ellenében fog szavazni,

beleértve azok megvétózását, melyek egyhangúságot igényelnek, így az MFF-rendeletet és a saját forrásokról szóló határozatot is.

Orbán Viktor már korábban is felhívta a figyelmet arra, veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit, ha a következő hétéves költségvetést, illetve a rendkívüli helyreállítási csomagot olyan feltételekhez kötnék, amelyek pontosan nem határozzák meg, hogy mi a vélt jogsértés, és önkényesen vezethetnek politikai alapú költségvetési szankcióhoz kettős mérce alkalmazásával. Magyarország számára alapvetőek a közös értékek, beleértve a jogállamiságot, ezek érvényesülését és alkalmazását a magyar embereknek kell megítélniük, akik erre ugyanúgy képesek, mint bármely más európai nép.

Fél négy előtt megjelent Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár Twitter-csatornáján a bejegyzés, amely a vétó megtörténtéről számol be. Ennek előzménye, hogy a tagországok uniós nagyköveteinek hétfői brüsszeli tanácskozásán a tagállamok képviselői minősített többséggel támogatták a jogállamisági mechanizmus beépítését az EU következő költségvetésébe. Ez most még nem ügydöntő szavazás, végső szót majd a tagállamok miniszterei mondják ki.

A soros német elnökség azt közölte, hogy a hétéves költségvetés kapcsán nem a költségvetés egésze, hanem annak egy eleme (nyilván a jogállamisági mechanizmus) kapcsán fejezte ki fenntartását két tagállam - írta a hvg.hu. A saját források rendszerével kapcsolatos irányelv elfogadáshoz vezető úgynevezett írásbeli eljárást pedig nem sikerült elindítani, mert nem volt meg hozzá a szükséges egyhangúság. Mindez azt jelenti, hogy a magyar és minden kétséget kizáróan lengyel vétó miatt az EU költségvetési ügyeivel összefüggő döntések nem születtek meg.

Ha a magyar kormány beváltja fenyegetését, és megvétózza a hétéves uniós költségvetést és a helyreállítási alapot, akkor azzal Európa visszacsúszik a válságba – mondta névtelenül egy magas rangú uniós forrás hétfőn a Reutersnek. A hírügynökségnek ezzel kapcsolatban Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára hétfőn kijelentette, az Országgyűlés egyértelmű mandátumot adott a miniszterelnöknek, hogy milyen feltételek esetén írhatja alá a megállapodást. A kérdésre, hogy ezek szerint, ha maradnak a jogállamisági kritériumok, Magyarország megvétózza-e az uniós keretköltségvetést és a helyreállítási csomagot, az államtitkár ezt felelte: "Helyes a következtetés."

Az ügyben hétfőn posztolt a Facebook-oldalán Varga Judit igazságügyi miniszter is. Mint írta, Magyarország soha nem Európa ellen, hanem éppen Európáért és gyermekei, unokái európai jövőjéért küzdött és küzd. Egyben ezzel reagált Ujhelyi Istvánnak, az MSZP EP-képviselőjének azon állítására, amely szerint egyedül a Fidesz európai parlamenti képviselői nem szavazták meg a néppárti oldalon azt a javaslatot, amely az Európai Unió jövő évi költségvetéséről szól.

Nem volt elég szavazat

Az uniós tagországok Európai Unió mellé rendelt állandó képviseletei vezetőinek hétfői tanácskozásán, egyhangúság hiányában, nem született döntés az unió hosszútávú költségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapról - közölte az EU soros elnöki tisztét betöltő Németország állandó uniós képviseletének szóvivője Twitter-üzenetében. Sebastian Fischer kiemelte: "két uniós tagállam fenntartásai miatt" nem volt elegendő szavazat az Európai Unió 2021 utáni, hétéves költségvetése és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó pénzügyi csomag elfogadásához szükséges írásbeli eljárás megindításához.

Fischer közölte, az uniós források elosztásra vonatkozó, jogállamiságot értintő politikai feltételrendszerről szóló határozatot a nagykövetek minősített többséggel elfogadták.

Az egyhangú döntés elmaradásával a költségvetés és a pénzügyi csomag kérdése ismételten az Európai Tanács elé kerülhet - közölték.

A német biztos csalódott

Johannes Hahn költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztos Twitter-üzenetében csalódottságának adott hangot, hogy a tagországok nem tudtak tovább lépni a költségvetéssel és a helyreállítási alappal kapcsolatos megegyezés irányába. A biztos arra szólította fel a tagállamokat, vállaljanak politikai felelősséget, és tegyék meg a szükséges lépéseket a teljes csomag véglegesítéséhez. Ez nem az ideológiákról szól, hanem a második világháború óta legsúlyosabb válságot megélő állampolgárok segítségéről - tette hozzá Hahn.

Donald Tusk, az Európai Néppárt (EPP) elnöke azt írta: aki ellenzi a jogállamiság elvét, az Európa ellen beszél. Kiemelte: erről világos álláspontot vár az EPP összes pártjától. Az alapvető értékek ellenzőit a továbbiakban senki sem védheti meg - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk

Harry hercegi címe bánhatja, hogy állandó amerikai lakos lett

Harry herceg, III. Károly angol király kisebbik fia hivatalosan is felszámolta kapcsolatait Nagy-Britanniával. Így értékelik a szigetországban a lépését, hogy az Egyesült Államokat jelölte meg állandó lakhelyeként. Felmerült, hogy emiatt elveszítheti hercegi címét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×