Kedden újabb tárgyalási forduló kezdődött Nagy-Britannia és az Európai Unió között a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről.

Magyarics Tamás szerint az egyik akadály, hogy mennyire legyenek egyenlőek a feltételek a különböző területeken, köztük a munkavállalók jogait és a környezetvédelmi előírásokat, valamint kiváltképp az állami támogatásokat, szubvenciókat illetően. Ugyanis, amíg Brüsszel arra törekedne, hogy az uniós sztenderdeket alkalmazzák, addig Boris Johnson kormánya azt preferálná, hogy a vitás esetekben a brit bíróságok döntsenek az Egyesült Királyság ügyében, ne pedig az Európai Unió Bírósága.

További fontos kérdés, amely elsőre nem tűnhet annak, jegyezte meg a külpolitikai elemző, a halászati jogok témaköre. Tudniillik Nagy-Britannia teljes mértékben szeretné visszaszerezni a felségvizein a halászati jogokat, ami az uniós tengerparti országokat rosszul érintené, emiatt komoly nézeteltérések alakultak ki. De például a fuvarozóknak biztosított jogok is kérdésesek. Vagyis

a technikainak tűnő részletektől egészen az általános, a teljes gazdaságot érintő terültek jelentenek vitaalapot a felek között

– magyarázta az ELTE tanára.

A felsoroltakon túl továbbá van egy nagyon erősen politikai színezetű kérdés is, mégpedig Észak-Írország ügye. Magyarics Tamás emlékeztetett, a megállapodás szerint az Ír-tengeren egyfajta vámhatár lépne életbe, magyarán a Nagy-Britanniából Észak-Írországba irányuló árukat vám terhelné, azonban ezek visszaigényelhetők lennének, amennyiben a cikkeket nem szállítják tovább Írországba. A Johnson-kabinet pedig, demonstrálandó az Egyesült Királyság egységét, maga szeretné meghatározni a vámok mértékét.

Az ELTE tanára úgy véli, joggal lehet az ember szkeptikus a megállapodást illetően, ha már a korábbi két alkalom sem vezetett eredményhez, ugyanakkor az ilyen típusú, nagy horderejű, nemzetközi tárgyalások esetében jellemzően

a felek egészen „el szoktak menni a falig”,

és ezt támasztják alá a nyilvános üzengetések is Michel Barnier uniós főtárgyaló, illetve Boris Johonsonék részéről.

Abban az esetben, ha az október 15-i EU-csúcsig nem történik megállapodás, valószínűsíthető, hogy január 1-jével beköszönt majd a vámtételek kora. Brit elképzelések szerint a híres–hirhed CETA-hoz, az EU és Kanada között megállapodáshoz hasonló feltételrendszer jöhet, ami 98 százalékban csökkentette a vámokat és a szolgáltatásokhoz kölcsönös hozzáférést biztosít, vagy az ausztrál modell, ami hasonló a már említetthez – tette hozzá Magyarics Tamás.