9 °C
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a szigetország a „kemény brexit” felé halad.
„Nagyon nehéz lesz a jövőbeli együttműködést szabályozó egyezményt kötni az Európai Unióval, de nem lehetetlen. A jelenlegi helyzetért azonban az EU-tagállamok és az őket képviselő Európai Bizottság felelősek” – szól London véleménye.
A britek és az unió jövőbeli viszonyáról szóló tárgyalásokon kialakult alkut továbbra is a halászati kvóták és a cégeknek juttatott állami segélyek kérdése gátolja. Egy brit kormányszóvivő szerint az európaiak nem hajlandók beszélni a halászatról, amíg London nem tárja eléjük az állami dotációról szóló tervét – amit eddig nem is tett meg.
Katasztrófafilmet idéző vízió: karhatalom, hiánycikkek, járvány
Közben mantraként ismétlik: már csak pár hét van az alkura. Máskülönben a britek idei uniós kilépését lezáró átmeneti időszak végén, azaz jövő év elején, nagy gazdasági megrázkódtatásokkal kísérve jön a kemény brexit. Azt, hogy ez valóban megrázkódtatást okozna, maga a kormányszóvivő is elismerte.
A nehézségeket tetézheti a pandémia: a napokban kiszivárogtak London titkos tervei arra az estre, ha egy második COVID-19-hullám és a no-deal brexit egy időben következne be.
Az apokaliptikus vízió szerint a légierő a levegőből dobna le élelmiszercsomagokat néhány szigetre, az utcákon pedig katonák járőröznének.
Esetleg be kéne vetni a haditengerészetet, hogy elkerüljék a brit és európai halászok összecsapásait.
Ha elakadt kamionok torlaszolnák el a doveri kikötőt, Nagy-Britannia egy részén
üzemanyag-, élelmiszer- és gyógyszerhiány
alakulna ki, ami állati járványokhoz is vezethetne a farmokon.
Az önkormányzatokat anyagi csőd fenyegetheti és egy második járványhullám nyomán túlterheltekké válhatnak a kórházak – áll a kormányanyagban. Ironikus módon sokáig a most kormányzó konzervatívok nevezték a brexitellenes britek figyelmeztetéseit „félelemprojektnek”.
Barnier: akkor is nehezebb lesz az élet, ha megállapodunk
Kedden Londonban járt Michel Barnier, az unió főtárgyalója, hogy a jövő héten újrainduló hivatalos megbeszélések előtt megpróbáljon előrehaladást elérni a brit oldalt képviselő David Frosttal.
Barnier már érkezése előtt jelezte:
még ha sikerül is végül alkut kötni, a cégeknek, a közintézményeknek, valamint a brit és európai polgároknak „elkerülhetetlen változásokra és akadályokra” kell felkészülniük a határon át nyúló együttműködésben.
Hiába hazafiasak a brit halászok, ha Európába szállítanak
Miközben a britek az uniót hibáztatják, a halászati kvótákban különösen érintett francia oldalon Jean-Yves Le Drian külügyminiszter a szigetország „akadékoskodó és nem realista hozzáállását” hangoztatta.
Brüsszel addig nem akar tárgyalni az alkut megakasztó halászatról, amíg a britek nem tesznek engedményeket a kvóták megosztásáról, ami azt jelentené, hogy uniós halászok továbbra is használhassák a brit felségvizeket.
A brexitpárti britek ebben a kérdésben rendszeresen hangoztatják szuverén jogukat a saját felségvizeikre, csak hogy sok brit halász számára az unió jelenti a piacot, és ha van szuverenitás, de nincs alku, akkor rosszul jár.
A brit ellenzéki Liberális Demokraták közben azt emelték ki, hogy Johnson miniszterelnök a nyár közepére akart megállapodást. A munkáspárti brexit árnyékminiszter szerint pedig
„gyakorlatilag kész alkut ígért, ami megvédi a dolgozók jogait, a környezetet és a vámmentes kereskedelmet... kötelessége, hogy betartsa ígéretét és újabb inkompetens lépések miatt ne csalódjon benne a brit nép. Vállalkozásokról, állásokról, megélhetésről van szó”
– mondta Paul Blomfield.
Nicola Sturgeon, a skót autonómia brexitellenes miniszterelnöke „érthetetlen önszabotázsnak” nevezte a londoni kormány magatartását.
Kommentátorok szerint az európai oldalon még mindig arra számítanak, hogy Johnson az utolsó pillanatban enged és létrejöhet az alku – ennek azonban az október közepén tartott uniós csúcsig meg kell történnie.
