Európában nehezen értjük meg, hogy - az Egyesült Államokkal és Kínával ellentétben - nem vagyunk képesek gyökeresen megváltoztatni a játékszabályokat - mutatott rá a magyar kormányfő. Orbán Viktor szerint

ennek az az oka, hogy nincsen közös európai hadsereg és ahhoz kapcsolódó tudományos-innovatív központok, amelyek a technológiai fejlődés motorjai lehetnének.

Jelenlegi helyzetünk és az abból fakadó következmények pontosítása egyelőre tisztázásra vár - tette hozzá.

Az idei nemzetközi konferencia központi témái az Európa előtt álló kihívások és lehetőségek, elsősorban a koronavírus-járvány és a brexit tükrében. A fórumon számos ország állam- és kormányfői, illetve külügyminiszterei vesznek részt.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy szerinte Magyarországon valójában az intellektuális szuverenitásért zajlik a harc. Mint fogalmazott, "azért küzdünk, hogy érvényesíthessük kereszténydemokrata-konzervatív demokráciafelfogásunkat a liberális nézetekkel szemben. Azért harcolunk, hogy ne csak egy, mindenki által elfogadott szemszögből vizsgálhassuk az európai intézményeket és politikát, és lehessen vitázni olyan fogalmakról, mint a család, nemzet, kulturális hagyományok, vallás és migráció" - magyarázta a kormányfő hozzátéve,

a magyar demokrácia legalább olyan jó, mint a német vagy az olasz, és megfelel a demokrácia európai követelményeinek.

Orbán Viktor szerint a szolidaritás közös sikert jelent, de nem lehetünk sikeresek együtt, ha külön-külön nem vagyunk sikeresek. A nemzetek gazdasági-politikai sikere nem a közös, európai siker ellentétje, hanem annak feltétele és építőköve - tette hozzá a kormányfő.

Orbán Viktor szerint az Európai Unió jövőbeli sikerének záloga a közös katonai védelmi kapacitás kialakítása, a tömb bővítése Szerbiával, illetve a versenyképes gazdaság létrehozása, amelynek motorja Közép-Európa.

Összefogás, kettős mérce, megtámasztott világgazdaság

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerint azért érték Közép-Európát gyakori támadások az elmúlt időszakban, mert felemelkedőben van, és versenyképessége egyre nő. A közép-európai országoknak úgy kell egységet és szolidaritást felmutatniuk, hogy közben nem veszíthetik szem elől, hogy az Európai Unió részei - tette hozzá. Morawiecki nyomatékosította: az Európa többi részétől annyira különböző közép-európai álláspont nem jelenti azt, "hogy a többiek ellen vagyunk, de megvannak a saját problémáink, és elsősorban azokkal kell foglalkoznunk".

Janez Jansa szlovén miniszterelnök és Aleksandar Vucic szerb elnök azt kifogásolták, hogy kettős mérce működik az Európai Unió nyugati része és a többiek között.

Andrej Babis cseh kormányfő azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió túl lassan reagál a kihívásokra, és ez a koronavírus-járvány kezelésében is megnyilvánult.

Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök szerint a világ elbukott a koronavírus-járvány kezelése során, az országok nem mutattak szolidaritást, felkészületlenül érte őket a pandémia, és mindenki elsősorban a saját bőrét akarta menteni.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő szerint az egyik legnagyobb feladat az, hogy sikerüljön megtalálni a helyes arányt a nemzeti és az európai válasz között, mire elkezdődik a járvány második hulláma.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök azt mondta, bízik abban, hogy az Európai Unió a jövőben közelebb kerül az állampolgárokhoz. Az EU nem maradhat elitista utópia, és képesnek kell lennie rá, hogy kielégítse az állampolgárok igényeit - jegyezte meg.

Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap igazgatója kiemelte: az elmúlt hónapokban példátlan válaszok születtek egy példátlan válságra, amelynek következtében 170 ország szegényebben zárja majd az évet, mint ahogy 2020 elején nekikezdett. Georgieva megjegyezte: sikerült közös erőfeszítéssel, a likviditás előmozdításával megtámasztani a világgazdaságot. Ha ez nem történt volna meg, annak tömeges államcsőd és a jelenleginél sokkal nagyobb mértékű munkanélküliség lehetett volna a következménye.

Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke videóüzenetében azt hangsúlyozta, hogy a kiválóság, barátság, tisztelet és szolidaritás olimpiai értékei jó támpontot nyújthatnak a koronavírus utáni világban.

Az idei nemzetközi konferencia központi témái az Európa előtt álló kihívások és lehetőségek, elsősorban a koronavírus-járvány és a Brexit tükrében. A fórumon számos ország állam- és kormányfői, illetve külügyminiszterei vesznek részt.