Szeptemberben folytatódnak a brexittárgyalások. Hétvégén az uniós főtárgyaló azt mondta, eddig nem történt jelentős előrehaladás a vitás kérdésekben.

Szabó Barnabás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint egyelőre nem is látszik, mi oldhatná fel a patthelyzetet az EU és Nagy-Britannia között.

"A legfontosabb vitapontok nem sokat változtak az elmúlt hónapokban.

Továbbra sincs áttörés az állami támogatások kérdésében, a britek nem konstruktívak a hajózási, halászati kvóták tekintetében, és újabb elemként megjelent, hogy az uniós kamionos fuvarozók jogait sem sikerült kezelni" – sorolta Szabó Barnabás, aki ha optimistán közelít a kérdéshez, azt tudja mondani, "a felek már legalább részletkérdésekben gondolkodnak, hajlandók ezekkel kapcsolatban is vitába bocsátkozni". Közben viszont vészesen fogy az idő, január 1-jén életbe kell lépnie az új jogi konstellációnak.

"Én csak azt tudom elképzelni, hogy az utolsó pillanatban olyat kapnak elő a felek a kalapból, ami egyik oldalnak sem jó, de legalább túl vannak az egészen. Fogytán a türelem és az energia, bőven volna más, amivel lehetne foglalkozni, és január 1-jével az lehet a cél, hogy

elkerüljék, hogy a Világkereskedelmi Szervezet alapmódusza alapján lehessen csak kereskedni, ami magas vámokat vonna maga után"

– folytatta.

A Budapestre akkreditált brit nagykövet, Iain Lindsay a közelmúltban azt mondta az InfoRádióban, hogy a tagállami vezetők szélesebb mandátumot adhatnak az uniós főtárgyalónak. Ezzel kapcsolatban Szabó Barnabás arra a kérdésre, hogy puhulhat-e a brüsszeli álláspont, azt mondta: "Minden elképzelhető, a brexittörténetben minden meg is történt már legalább egyszer. De nem gondolom, hogy nagyon felhígult álláspontot kapnánk. De amit a britek szeretnének, az akár ki is üresítené az uniós megközelítést."