Infostart.hu
eur:
364.62
usd:
325.34
bux:
143324.25
2026. október 20. kedd Vendel
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) a sajtó képviselőinek nyilatkozik a brüsszeli rendkívüli EU-csúcson 2020. február 21-én.
Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök (j) a sajtó képviselőinek nyilatkozik a brüsszeli rendkívüli EU-csúcson 2020. február 21-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor: nem fogadható el Ausztria, Hollandia, Dánia és Svédország ajánlata

Nem fogadható el, hogy négy nettó befizető ország, Ausztria, Hollandia, Dánia, Svédország - Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének 1,074 százalékról szóló ajánlatát elutasítva - továbbra is bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 1 százalékát fizetné be az uniós költségvetésbe. Ha ambiciózus Európát akarunk, akkor ahhoz ambiciózus költségvetés kell - jelentette ki Orbán Viktor miniszerelnök Brüsszelben, a 2021 utáni uniós keretköltségvetésről rendezett EU-csúcstalálkozón pénteken.

A miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a kohézió barátai országcsoport úgy döntött, átalakul az ambiciózus Európa költségvetése elnevezésű csoporttá, és azt az álláspontot fogadták el, hogy "ha ambiciózus Európát akarunk, akkor ahhoz ambiciózus költségvetés kell". Az országcsoport tagjai indítványozták, hogy az Európai Parlament azon javaslatához kell viszonyítani a számításokat, amely alapján a 27 tagállam egyaránt bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,3 százalékát fizetné be a költségvetésbe.

Orbán Viktor szerint nincs lehetőség arra, hogy a két álláspont között kompromisszum jöjjön létre.

Ha pedig nincs megegyezés arról, hogy mennyi lesz a költségvetés befizetési oldala, akkor nem lehet arról sem beszélni, hogy miként legyen szétosztva - mondta.

"Ebben a pillanatban nagyon messze vagyunk a megállapodástól, két távoli álláspont van, valamikor a jövőben folytatni fogjuk a megbeszéléseket" - fogalmazott.

Tájékoztatása szerint az említett nettó befizető országok azt mondták, Charles Michel múlt héten bemutatott javaslata nem tárgyalási alap. Közölték, mandátumuk a nemzeti parlamentjük részéről az, hogy az 1 százalékról nem mozdulhatnak el.

Az 1 és az 1,3 között akkora a távolság, hogy azt nem lehet áthidalni, tehát ma megállapodás nem lesz. Ez a helyzet magyar értékelése - mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor aláhúzta, hogy egy dolgot tisztázni kell: nem lehet folytatni azt, hogy a gazdag országok nemzeti össztermék arányában számolva kevesebbet fizetnek be, mint a szegény országok. Ha nincs igazságosság a büdzsé alapjait illetően, lehetetlen stabil költségvetést elfogadni. Ez a magyar álláspont - húzta alá.

"Ha valóban akarunk csinálni valamit Európában a határvédelem, a digitalizáció, az iparpolitika, a mezőgazdaság, a kohézió, az infrastruktúra-fejlesztés területén, akkor nem állhatunk meg 1 százaléknál, hanem vállalni kell, hogy 1,3 százalékot kell mindenkinek befizetnie" - fogalmazott.

A miniszterelnök a brüsszeli megbeszéléseket nehéznek, de "nagyon jó" tárgyalásoknak nevezte. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a pénzzel párhuzamosan Európa jövőjéről szól a vita.

"A vita arról szól, hogy mennyire ambiciózus Európát akarunk. Nyilvánvaló, ha fenn akarjuk tartani Európát, belső piacra van szükségünk, amelynek két pillére az agrártámogatás és a kohéziós forrás" - közölte.

A számoknak tehát összhangba kell kerülniük az Európai Unióról alkotott jövőképpel.

Az ambiciózus célokat ugyanis nem lehet ugyanannyi pénzzel finanszírozni, mint amennyi a 2020-ig tartó költségvetési időszakban állt rendelkezésre. Az uniónak újabb kihívásokkal kell szembenéznie.

Az új feladatok pedig további forrásokat követelnek - húzta alá.

Kérdésre válaszolva kijelentette: a tárgyalások jelenlegi szakaszában nem volt szó arról a javaslatról, amely az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság kritériumainak betartásához kötné. Szavai szerint ez a kérdés a költségvetési tárgyalások végső szakaszában kerülhet napirendre.

Címlapról ajánljuk
Mi jön az árrésstop vége után? – Ígéret: a vásárlóknak is jobb lesz

Mi jön az árrésstop vége után? – Ígéret: a vásárlóknak is jobb lesz

Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára az InfoRádióban üdvözölte azt a miniszterelnöki bejelentést, mely szerint az ársapkát kivezetik, bíznak benne, hogy ez már november közepén megtörténik.

Íme, a költségvetés részletei Magyar Pétertől és Kármán Andrástól

Hétfőn, két óránál is hosszabb parlamenti előadásában a miniszterelnök már ismertette a 2027-os költségvetés alapvetéseit, kedden 10 órakor azonban a pénzügyminiszterrel együtt újabb információkat közölt. Kármán András a költségvetés részleteiről minden rendelkezésre álló ábrát megosztott, Magyar Péter pedig példákkal illusztrálta, milyen élethelyzetű emberek hogyan léphetnek egyet előre 2027-ben annak ellenére, hogy a költségvetést nagyon nehéz helyzetben vették át.
inforadio
ARÉNA
2026.10.20. kedd, 18:00
Szűcs Anita
a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense
Tisza-kormány: újabb részletek derültek ki a bérekről és az adókról

Tisza-kormány: újabb részletek derültek ki a bérekről és az adókról

A 2027-es költségvetés adóintézkedései 929 milliárd forint többletbevételt hozhatnak, ebből 264 milliárdot lakossági adócsökkentésre fordít a kormány, így a nettó hiánycsökkentő hatás 665 milliárd forint, a GDP 0,7 százaléka lehet. A legnagyobb bevételi tételek között szerepel a TAO-támogatások megszüntetése és az innovációs járulék emelése, valamint az 1 milliárd forint feletti vagyonra kivetett vagyonadó; emellett az adózási kiskapuk bezárásából, egészségvédelmi és környezetvédelmi adókból is jelentős bevételt várnak. Kármán András és Magyar Péter keddi bejelentése szerint a nagyvállalatok effektív adóterhelése a jelenlegi 6–7 százalékról várhatóan 11 százalékra emelkedik. Magyar Péter azt mondta, az előző kormány nem biztosított fedezetet az anyák szja-mentességének további kiterjesztésére, ezért azt nem vezetik tovább, ugyanakkor a 40 év alatti kétgyerekes anyák szja-mentessége megmarad, és náluk megduplázzák a családi pótlékot. A rendvédelmi dolgozókat képviselő szakszervezetek kevésnek és csalódást keltőnek tartják a hétfőn bejelentett, átlagosan 15 százalékos béremelést. A kormány határozatlan időre meghosszabbítja az új lakások építésére vonatkozó 5 százalékos áfát, az új Wekerle lakástakarékba belépők pedig tíz év alatt akár 1,8 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kaphatnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×