eur:
393.81
usd:
365.11
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Emmanuel Macron francia elnök (j) és Giuseppe Conte olasz kormányfő (j2) beszélget az EU-tagországok állam- és kormányfőinek rendkívüli találkozója előtt Brüsszelben 2020. február 20-án. A csúcstalálkozó résztvevői a 2021 utáni, hétéves uniós költségvetésről tárgyalnak.
Nyitókép: MTI/AP/Olivier Matthys

Maratoni EU-csúcs: összeálltak a "takarékos négyek"

Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország "méretükhöz" képest a legtöbbet adják bele a közös kasszába, ennek megfelelő is a hozzáállásuk. Éjt nappallá téve folynak az egyeztetések.

A hosszú távú uniós költségvetésről szóló EU-csúcstalálkozó megbeszélésein az úgynevezett "takarékos négyeknek" nevezett nettó befizető országok - Ausztria, Dánia, Hollandia, Svédország - csoportja "jól összehangoltan" képviselte érdekeit - mondta Sebastian Kurz osztrák kancellár Brüsszelben az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli tanácskozásának első munkanapját követően, pénteken.

Ismert, a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú európai uniós költségvetés áll az Európai Tanács csütörtökön kezdődött rendkívüli ülésének középpontjában. Elemzők kétségesnek tartják, hogy a tagállami vezetők végső megállapodásra jutnának.

"Ahogy vártuk, egész nap intenzív tárgyalások folytak" - fogalmazott az osztrák kancellár. Az éjszaka folyamán további beszélgetések várhatók különböző formátumokban - tette hozzá Kurz.

Az úgynevezett "takarékos négyek", amelyek

a közös uniós költségvetés egy főre vetített legnagyobb befizetői,

azt az álláspontot képviselik, hogy a 2027-ig tartó időszakban is állandó legyen a büdzsé, maradjon a bruttó nemzeti jövedelem 1 százaléka a befizetés mértéke.

Ezzel összefüggésben - Németországgal együtt - továbbá ragaszkodnának a Nagy-Britannia kapcsán 1984-ben, a közös agrárpolitikát (KAP) érintően bevezetett kompenzációs mechanizmus megtartásához is.

Mark Rutte holland miniszterelnök véleménye szerint

az EU vezetői "nem haladtak sokat"

a tárgyalások során. Azt mondta azonban: kíváncsian várja, hogy milyen új javaslatot tesz le az asztalra az Európai Tanács elnöke péntek reggel. Arra az újságírói kérdésre, hogy a tagállami vezetők megállapodásra juthatnak-e pénteken, Rutte azt felelte: kisebb csodák lehetségesek, de erről nem mer semmi biztosat mondani.

A párizsi államfői rezidencia, az Elysée-palota rövid tájékoztatása szerint Emmanuel Macron francia államfő a viták során határozottan képviselte álláspontját a közös agrárpolitika védelmében. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a találkozót követően közzétett Twitter-üzenetében megismételte országa prioritásait, amelyek szerint megvonás helyett több pénzt kell biztosítani a közös agrárpolitikára és a kohéziós forrásokra.

Jüri Ratas észt miniszterelnök a Politico című brüsszeli hírportálnak nyilatkozva azt mondta, előremutató eredmény várható a kétoldalú megbeszélésektől, általuk "a kép egyre világosabbá válik". Országa készen áll a kompromisszumra a költségvetés mihamarabbi elfogadása érdekében - fűzte hozzá.

Barend Leyts, az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek a szóvivője Twitter-üzenetében arról tájékoztatott, hogy a csúcstalálkozón az uniós tagállamok vezetői előbb ismertették országaik álláspontját a következő hétéves költségvetésről, majd az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnökének, valamint a tagországi vezetőknek az egymás közötti egyeztetései kezdődtek meg. Charles Michel az éjszaka folyamán folytatta a kétoldalú megbeszéléseket.

A csúcstalálkozó pénteken 10 órakor folytatódik - tette hozzá.

Diplomáciai források szerint

Michel várhatóan péntek reggel új költségvetési javaslatot mutat be,

amely az éjszakába nyúló tárgyalásokon pontosított tagországi álláspontok alapján készül.

Mindeközben Szíriában

Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár a szíriai Idlíb régióban zajló konfliktus megszüntetésére sürgette Vlagyimir Putyin orosz elnököt - nyilatkozta a német szövetségi kormány szóvivője csütörtökön. Az Európai Tanács is nyilatkozatot adott ki: a testület elítéli az újabb hadjáratot a térségben. Franciaország és Németország vezetője telefonon tárgyalt az orosz elnökkel a rendkívüli EU-csúcs szünetében.

"Mindketten aggodalmukat fejezték ki a helyi civilek katasztrofális helyzete miatt, illetve a harcok megszüntetését és humanitárius segély folyósítását sürgették. Emellett találkozni kívánnak Putyin elnökkel és Recep Erdogan török elnökkel is, hogy politikai megoldást találjanak a konfliktus enyhítésére" - nyilatkozta Merkel szóvivője.

Macron elnök az EU-csúcsra érkezvén "a lehető legkeményebben" elítélte a Bassár el-Aszad szíriai elnök irányította katonai támadásokat az ország északnyugati régiójában, ahol véleménye szerint néhány hete "a világ egyik legszörnyűbb humanitárius drámája zajlik".

Címlapról ajánljuk
Hét órán belül két késelés Londonban - képek

Hét órán belül két késelés Londonban - képek

Alig terjedt el a brit közösségi médiában egy londoni vonaton történt, brutális késelésről szóló videó, pár órával később egy metróállomásról jelentettek hasonló támadást. A késes támadások korábban bűnbandák vagy tinédzserek leszámolásaira voltak jellemzők.

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×