INFORÁDIÓ 
2021. január 28. csütörtök
Karola, Károly

fóris györgy

bruxinfo

uniós költségvetés

Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülése 2019. június 21-én.

Nem véletlen, hogy a „fukarok” nem lépnek ki az EU-ból, és az üzlet megy tovább

Több mint 30 éve készítenek közös európai költségvetést. A Bruxinfo elemzője szerint ugyan a közép-európai országok jóval több pénzt kapnak Brüsszeltől, mint amennyit befizetnek a közös kasszába, ám azok az államok is jól járnak, amelyek lényegében éltetik a büdzsét.

Azzal, hogy mára igen jelentős arányt ért el a Kohézió barátai nevű országcsoport, tehát azok az államok, amelyek bizonyos statisztikák alapján elmaradnak egy közösségi átlagtól és emiatt automatikusan jogosulttá válnak különféle támogatásokra, azzal

született egy egyfajta előre beprogramozott ellenállás.

Ugyanis a kohézióban - ahogy korábban az agrárpolitikában érdekelt országok -, valamint a fejlesztésben, a piaci versenyben, az innovációban, a korszerű és intenzív tőkefelhasználásban érdekelt, világgazdasági versenyre készülő országcsoport tőke- és beruházásigénye merőben eltérő. A kohéziósok számszeri többsége miatt a pénzfelhasználásnál is egészen

más szemszögből „nyomják” a vitát, mint pár évtizeddel korábban,

amikor ezek a tagállamok még nem voltak benne az osztozkodásban, magyarázta az InfoRádióban Fóris György.

A Bruxinfo elemzője megjegyezte, a köznapi megközelítés szerint egy országnak addig lenne érdemes az Európai Unió tagjának maradnia, amíg nettó kedvezményezettje a közös költségvetésnek, és mihelyst többet fizet be, mint amennyit kap, a logika alapján ki kellene lépnie. Ez azonban mégsem történik meg, és a gazdag országok (manapság "fukaroknak" is nevezik őket) nem ettől teszik függővé a tagságuk megőrzését, mi több, többnyire ciklusról ciklusra rávehetők bizonyos összegek befizetésére és „az üzlet megy tovább”.

Vagyis más érdekeltségi rendszer is van annak hátterében, hogy egy ilyen ország bent maradjon.

A kohéziós alapok létrehozásának gondolata egyidős azzal, amikor a tagok úgy döntöttek: ténylegesen kerüljön sor a közös pénz, vagyis az euró bevezetésére. A kilencvenes években a maastrichti szerződésből nőtt ki az a konkrét előkészület, amely a korábbi évtizedek során többször felmerült közös pénz ötletét immár átültette a végrehajtás szakaszába. Persze már az előzetes viták során szembesültek a tagok, hogy a közös pénzt üzemeltetni, fenntartani nagyon eltérő gazdasági alapokon nyugvó országok között problémákhoz vezethet – ami a válság éveiben, 2008-ban, 2009-ben be is igazolódott a görögök esetében – jegyezte meg.

Következésképp, ha azt szeretnék, hogy minél több ország részt vegyen a közös pénzben – aminek másfelől természetesen megvan a maga gazdaságot stimuláló és politikai kohéziót erősítő szerepe –, akkor ezt intézményesítetten is elő kell segíteni, hogy az akkor még eltérő gazdasági alapon álló országok fokozatosan zárkózzanak fel egy bizonyos közös szintre, és ennek a finanszírozását volt hivatott elősegíteni a kohéziós támogatási rendszer. Ilyen értelemben azok, akik befizetnek, valahol azt finanszírozzák, hogy az ő gazdasági vállalkozásaik számára is közös terepet jelentő gazdasági térség egy mind optimálisabb működési környezeti szintet érjen el, márpedig ehhez fejleszteni kell, és nem csak a saját országhatáraikon belül – magyarázta a Bruxinfo elemzője.

Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Kapcsolódó hang

Uniós költségvetés - a Nyugatnak is megéri
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018