Infostart.hu
eur:
364.62
usd:
325.34
bux:
143324.25
2026. október 20. kedd Vendel
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatót tart az EU-tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos, rendkívüli csúcstalálkozója után Brüsszelben 2020. február 21-én.
Nyitókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatót tart az EU-tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos, rendkívüli csúcstalálkozója után Brüsszelben 2020. február 21-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet

EU-csúcs - Michel: nem sikerült megállapodásra jutni az uniós költségvetésről

Nem született megállapodás az Európai Unió 2021 utáni hétéves keretköltségvetéséről az uniós állam- és kormányfők e témában összehívott rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóján - közölte péntek este Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő tanács elnöke sajtótájékoztatóján azt mondta, továbbra is minden javaslat és tagállami elképzelés "az asztalon van." Azok között még mindig jelentős eltérés mutatkozik, egyebek mellett a kohéziós pénzek, az oktatásra és kultúrára, vagy a védelempolitikára vonatkozó forrásokra vonatkozóan.

Tájékoztatása szerint további informális konzultációkra lesz szükség ahhoz, hogy egy újabb, szintén rendkívüli EU-csúcs időpontját ki lehessen tűzni.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón azt mondta, a hétévente zajló költségvetési tárgyalások az unió előtt álló újabb kihívások miatt minden alkalommal egyre bonyolultabbá válnak. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetés mielőbbi elfogadása nélkül veszélybe kerülnek olyan fontos uniós politikák és kezdeményezések, mint az Erasmus csereprogram, a kutatási, illetve regionális fejlesztési támogatások, vagy akár a határok védelme. Egyetértésre van szükség, ugyanis a költségvetés elfogadásához elengedhetetlen az Európai Parlament jóváhagyása is. E tekintetben rövid az idő - mondta az uniós bizottság elnöke.

Emanuel Macron francia elnök távozásakor azt mondta, Nagy-Britannia nélkül is széthúz az EU, ezt az ülés kudarca is bizonyítja.

Kijelentette, nagyon sajnálja, hogy nem értek el megállapodást, de legalább Franciaországnak sikerült kivívnia némi kedvezményt az agrártámogatásokkal kapcsolatban. Az agrártámogatások teszik lehetővé, hogy "Európában étel kerüljön az asztalra", továbbá létfontosságúak a zöld átmenet megvalósításához - tette hozzá.

"A Brexit okozta költségvetési hiány nem mehet a mezőgazdasági támogatások kárára. Érdekeink nem egyeznek, ezen még dolgozni kell a következő hónapokban" - mondta.

Angela Merkel német kancellár elmondta: egy pillantás is elég volt az új tervezet számaira, s már világos volt, hogy nincs miről tárgyalni.

Kiemelte, hogy a javaslatban szereplő záradék, amely az uniós támogatások kifizetését a jogállamiság állapotához kötné, pontosításra szorul. "A jogállamiság feltételeinek teljesítését nem lehet számokkal ellensúlyozni" - hangsúlyozta.

Orbán Viktor miniszerelnök pénteken, a csúcstalálkozó szünetében újságíróknak nyilatkozva azt hangsúlyozta: ambiciózus Európához ambiciózus költségvetés szükséges.

Kiemelte, hogy az uniós büdzsé számainak összhangba kell kerülniük az Európai Unióról alkotott jövőképpel. Az ambiciózus célokat ugyanis nem lehet ugyanannyi pénzzel finanszírozni, mint amennyi a 2020-ig tartó költségvetési időszakban állt rendelkezésre - tette hozzá a magyar kormányfő.

Sebastian Kurz osztrák kancellár távozásakor azt mondta, "semmi szokatlan nincs abban, hogy az első próbálkozás nem hozott eredményt". Korábban akár három ülés is szükséges volt a kompromisszumhoz - emlékeztetett.

A vita során az EU-országok álláspontjai közötti különbségek nagyon nagyok voltak, ezért nem meglepő, hogy több időbe telik a megállapodás elérése - emlékeztetett. Mindazonáltal "jónak és helyes irányba tartónak" nevezte a megbeszéléseket. Kiemelte továbbá, hogy a nettó befizető országok folytatni fogják az egyeztetést, és megpróbálnak áttörést elérni a következő csúcstalálkozón.

Mark Rutte holland miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy országa hajlandó többet fizetni az uniós költségvetésbe, amennyiben a következő költségvetési tervezet figyelembe veszi a Brexit által okozott deficitet.

Hozzátette, hogy a péntek este ismertetett javaslat megtörhette volna a tagállamok "megjegesedett" álláspontját, de a nettó kedvezményezett országok elutasították.

Giuseppe Conte olasz kormányfő bejelentette, hogy országa Romániával és Portugáliával együtt azt a mandátumot kapta a korábban Kohézió barátai néven említett országcsoport ambiciózusabb Európa barátai névre átkeresztelt országok körétől, hogy olyan javaslatot dolgozzanak ki, amely az uniós célok megvalósítását megfelelő mennyiségű forrással segíti. Hozzátette: Nagy-Britannia uniós távozását követően "már nincs értelme" a közös agrárpolitikát (KAP) érintően korábban bevezetett kompenzációs mechanizmus fenntartásának.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök távozásakor arról beszélt, véleménye szerint az új költségvetési tervezet semmire sem volt elég.

Azt hangsúlyozta, az úgynevezett "takarékos négyekre" - Ausztria, Hollandia, Svédország, Dánia -, amelyek a közös uniós költségvetés egy főre vetített legnagyobb befizetői között vannak, túlzott figyelem hárult a tárgyalások folyamán,

erősebben képviselték érdekeit az ellentábornál.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök arról tájékoztatott, sikerült elutasítani azt az elképzelést, hogy a következő költségvetés hiányzó összegeit a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelméből származó nemzeti bevételek egy részével pótolják ki. Mint elmondta, tervet mutatott be a saját források rendszerének megváltoztatására, ugyanis szavai szerint vannak olyan mechanizmusok, amelyek a terheket nem az országokra, hanem a vállalkozásokra háríthatják. Hozzátette: a csúcstalálkozón komoly vita bontakozott ki, ugyanis a kohéziós alapok mértékének megmaradásáért küzdő országok egységes álláspontjával "nehéz szembeszállni".

Címlapról ajánljuk
Mi jön az árrésstop vége után? – Ígéret: a vásárlóknak is jobb lesz

Mi jön az árrésstop vége után? – Ígéret: a vásárlóknak is jobb lesz

Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára az InfoRádióban üdvözölte azt a miniszterelnöki bejelentést, mely szerint az ársapkát kivezetik, bíznak benne, hogy ez már november közepén megtörténik.

Íme, a költségvetés részletei Magyar Pétertől és Kármán Andrástól

Hétfőn, két óránál is hosszabb parlamenti előadásában a miniszterelnök már ismertette a 2027-os költségvetés alapvetéseit, kedden 10 órakor azonban a pénzügyminiszterrel együtt újabb információkat közölt. Kármán András a költségvetés részleteiről minden rendelkezésre álló ábrát megosztott, Magyar Péter pedig példákkal illusztrálta, milyen élethelyzetű emberek hogyan léphetnek egyet előre 2027-ben annak ellenére, hogy a költségvetést nagyon nehéz helyzetben vették át.
inforadio
ARÉNA
2026.10.20. kedd, 18:00
Szűcs Anita
a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense
Tisza-kormány: újabb részletek derültek ki a bérekről és az adókról

Tisza-kormány: újabb részletek derültek ki a bérekről és az adókról

A 2027-es költségvetés adóintézkedései 929 milliárd forint többletbevételt hozhatnak, ebből 264 milliárdot lakossági adócsökkentésre fordít a kormány, így a nettó hiánycsökkentő hatás 665 milliárd forint, a GDP 0,7 százaléka lehet. A legnagyobb bevételi tételek között szerepel a TAO-támogatások megszüntetése és az innovációs járulék emelése, valamint az 1 milliárd forint feletti vagyonra kivetett vagyonadó; emellett az adózási kiskapuk bezárásából, egészségvédelmi és környezetvédelmi adókból is jelentős bevételt várnak. Kármán András és Magyar Péter keddi bejelentése szerint a nagyvállalatok effektív adóterhelése a jelenlegi 6–7 százalékról várhatóan 11 százalékra emelkedik. Magyar Péter azt mondta, az előző kormány nem biztosított fedezetet az anyák szja-mentességének további kiterjesztésére, ezért azt nem vezetik tovább, ugyanakkor a 40 év alatti kétgyerekes anyák szja-mentessége megmarad, és náluk megduplázzák a családi pótlékot. A rendvédelmi dolgozókat képviselő szakszervezetek kevésnek és csalódást keltőnek tartják a hétfőn bejelentett, átlagosan 15 százalékos béremelést. A kormány határozatlan időre meghosszabbítja az új lakások építésére vonatkozó 5 százalékos áfát, az új Wekerle lakástakarékba belépők pedig tíz év alatt akár 1,8 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kaphatnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×