Megkezdődött csütörtökön Brüsszelben a rendkívüli EU-csúcstalálkozó, amelyen a tagállamok állam-, illetve kormányfői a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, a tagállamokat egyelőre megosztó keretköltségvetésről tárgyalnak.
A többéves pénzügyi keret biztosítja, hogy az unió kiadásai rendezett módon, saját forrásai határain belül alakuljanak. Meghatároz minden, az éves költségvetési eljárás zavartalan lefolytatásához szükséges egyéb rendelkezést is.
A csúcstalálkozót megelőzően Charles Michel, a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke kétoldalú megbeszéléseket folytatott a 27 uniós tagállam vezetőjével az következő, hétévre szóló költségvetéséről. A konzultációk alapján Charles Michel javaslatot fog benyújtani a költségvetés teljes összegére és elosztására vonatkozóan.
A 2021 utáni hétéves költségvetés elfogadása érdekében az Európai Bizottság 2018. májusában nyújtotta be az MFF-csomagra vonatkozó javaslatát. A javaslat 1135 milliárd eurós keretösszeget jelölt meg, az unió 27 tagállama bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,114 százalékát jelenti.
A korábbi finn elnökség által decemberben benyújtott, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentum 1 087 milliárd euró főösszeget javasolt, amely a tagországok bruttó nemzeti jövedelme 1,07 százalékának felel meg.
Charles Michel február közepén a 2021 és 2027 közötti költségvetés teljes összegére vonatkozóan 1094,8 milliárd eurót javasolt, amely a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme 1,074 százalékát teszi ki.
Az ülés részleteit ismerő források szerint a csütörtöki uniós csúcs tárgyalásainak alapját az Európai Tanács elnökének javaslata képezi.
Az uniós büdzsé kérdése megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt.
Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni. A keretköltségvetés elfogadásához a tagállamok egyhangú támogatása szükséges.
Elhúzódó vitát okozhat egyebek mellett a tanácsi elnök azon javaslata is, amely szerint az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság kritériumainak betartásához kötné. Továbbá arányos intézkedések meghozatalát is kilátásba helyezi az uniós források nem megfelelő felhasználása, vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. A támogatások felfüggesztéséről, vagy megvonásáról a tagállamok minősített többségi szavazással döntenének.
Komoly árnyékot vethet az amerikai labdarúgó-világbajnokságra, hogy egybehangzó médiaértesülések szerint Donald Trump elnök járt közben az Egyesült Államok egyik csatáráért, akinek végül eltörölte a FIFA az eltiltását. A döntés és annak háttere ellen sok szakember is tiltakozott. Szabados Gábor sportközgazdász a botrány mellett beszélt arról is, hogy anyagilag és sportszakmailag is sikeres az esemény.
Görög Márta igazságügyi miniszter szerint az alaptörvény tizenhetedik módosítása újabb fontos lépés a jogállamiság, az alkotmányos demokrácia helyreállítása érdekében. A Fidesz és a KDNP úgy látja, hogy nem demokratikus a javaslat.
Ismételten nagyszabású dróntámadásról számoltak be a források az orosz főváros ellen, számtalan részlet még nem ismert – közölte az RBK. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az Oroszország elleni háború döntő szakasza a szárazföldről és a tengerről a légtérbe tevődött át, és a levegőben zajló küzdelem fogja eldönteni a konfliktus kimenetelét. A Financial Times gazdasági napilapnak adott interjújában – amelyre néhány órával egy Kijev elleni súlyos orosz légicsapás után került sor – az államfő kifejtette, hogy országa már megakadályozta Oroszország szárazföldi győzelmét, és az orosz flottát is kiszorította a Fekete-tenger nyugati medencéjének nagy részéről. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.
Hazánkban Ajka nyerte a WWF One Planet City Challenge (OPCC) 2026-os kiírását, amely a világ legnagyobb és legrégebb óta működő városi klímavédelmi programja.