Infostart.hu
eur:
359.63
usd:
316.25
bux:
144151.25
2026. július 28. kedd Szabolcs
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k), Bojko Boriszov bolgár kormányfő (b), Sebastian Kurz osztrák kancellár (b2) és Juri Ratas észt miniszterelnök (j2) az EU-tagországok állam- és kormányfőinek rendkívüli találkozóján Brüsszelben 2020. február 20-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Megkezdődött a rendkívüli uniós csúcs, nagyok az eltérések

Megkezdődött csütörtökön Brüsszelben a rendkívüli EU-csúcstalálkozó, amelyen a tagállamok állam-, illetve kormányfői a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, a tagállamokat egyelőre megosztó keretköltségvetésről tárgyalnak.

A többéves pénzügyi keret biztosítja, hogy az unió kiadásai rendezett módon, saját forrásai határain belül alakuljanak. Meghatároz minden, az éves költségvetési eljárás zavartalan lefolytatásához szükséges egyéb rendelkezést is.

A csúcstalálkozót megelőzően Charles Michel, a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke kétoldalú megbeszéléseket folytatott a 27 uniós tagállam vezetőjével az következő, hétévre szóló költségvetéséről. A konzultációk alapján Charles Michel javaslatot fog benyújtani a költségvetés teljes összegére és elosztására vonatkozóan.

A 2021 utáni hétéves költségvetés elfogadása érdekében az Európai Bizottság 2018. májusában nyújtotta be az MFF-csomagra vonatkozó javaslatát. A javaslat 1135 milliárd eurós keretösszeget jelölt meg, az unió 27 tagállama bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,114 százalékát jelenti.

A korábbi finn elnökség által decemberben benyújtott, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentum 1 087 milliárd euró főösszeget javasolt, amely a tagországok bruttó nemzeti jövedelme 1,07 százalékának felel meg.

Charles Michel február közepén a 2021 és 2027 közötti költségvetés teljes összegére vonatkozóan 1094,8 milliárd eurót javasolt, amely a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme 1,074 százalékát teszi ki.

Az ülés részleteit ismerő források szerint a csütörtöki uniós csúcs tárgyalásainak alapját az Európai Tanács elnökének javaslata képezi.

Az uniós büdzsé kérdése megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt.

Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni. A keretköltségvetés elfogadásához a tagállamok egyhangú támogatása szükséges.

Elhúzódó vitát okozhat egyebek mellett a tanácsi elnök azon javaslata is, amely szerint az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság kritériumainak betartásához kötné. Továbbá arányos intézkedések meghozatalát is kilátásba helyezi az uniós források nem megfelelő felhasználása, vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. A támogatások felfüggesztéséről, vagy megvonásáról a tagállamok minősített többségi szavazással döntenének.

Címlapról ajánljuk
Ma dönthet az Országgyűlés a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításáról

Ma dönthet az Országgyűlés a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításáról

Elfogadhatja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslatot kedden az Országgyűlés, amely elkezdi az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásával kapcsolatos előterjesztés vitáját is, valamint azt a javaslatot is megvitatják, amely a vármegyéket megyékre, a főispánokat kormánymegbízottakra nevezi vissza.
Dél-koreai zuhanás után fellélegzés az európai tőzsdéken

Dél-koreai zuhanás után fellélegzés az európai tőzsdéken

A befektetők elsősorban a felpörgő negyedéves gyorsjelentési szezonra és a közel-keleti helyzet alakulására figyelhetnek ma is. A piaci feszültséget fokozza, hogy a következő napokban az Amazon, a Meta Platforms, a Microsoft és az Apple is közzéteszi negyedéves eredményeit. A chiprészvények kilátásai szempontjából kulcsfontosságú, hogy a nagy felhőszolgáltatók továbbra is fenntartsák jelentős beruházási kiadásaikat – még akkor is, ha maguk a technológiai óriásvállalatok egyre nagyobb nyomás alá kerülnek.  Ázsiában a dél-koreai Kospi ma 10 százalékot zuhant, miután az indexben jelentős súllyal szereplő Samsung és SK Hynix részvényei is meredeken estek. Európában bizonytalan hangulatú nyitás jöhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×