Infostart.hu
eur:
358.87
usd:
305.14
bux:
136554.36
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k), Bojko Boriszov bolgár kormányfő (b), Sebastian Kurz osztrák kancellár (b2) és Juri Ratas észt miniszterelnök (j2) az EU-tagországok állam- és kormányfőinek rendkívüli találkozóján Brüsszelben 2020. február 20-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Megkezdődött a rendkívüli uniós csúcs, nagyok az eltérések

Megkezdődött csütörtökön Brüsszelben a rendkívüli EU-csúcstalálkozó, amelyen a tagállamok állam-, illetve kormányfői a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, a tagállamokat egyelőre megosztó keretköltségvetésről tárgyalnak.

A többéves pénzügyi keret biztosítja, hogy az unió kiadásai rendezett módon, saját forrásai határain belül alakuljanak. Meghatároz minden, az éves költségvetési eljárás zavartalan lefolytatásához szükséges egyéb rendelkezést is.

A csúcstalálkozót megelőzően Charles Michel, a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke kétoldalú megbeszéléseket folytatott a 27 uniós tagállam vezetőjével az következő, hétévre szóló költségvetéséről. A konzultációk alapján Charles Michel javaslatot fog benyújtani a költségvetés teljes összegére és elosztására vonatkozóan.

A 2021 utáni hétéves költségvetés elfogadása érdekében az Európai Bizottság 2018. májusában nyújtotta be az MFF-csomagra vonatkozó javaslatát. A javaslat 1135 milliárd eurós keretösszeget jelölt meg, az unió 27 tagállama bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,114 százalékát jelenti.

A korábbi finn elnökség által decemberben benyújtott, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentum 1 087 milliárd euró főösszeget javasolt, amely a tagországok bruttó nemzeti jövedelme 1,07 százalékának felel meg.

Charles Michel február közepén a 2021 és 2027 közötti költségvetés teljes összegére vonatkozóan 1094,8 milliárd eurót javasolt, amely a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme 1,074 százalékát teszi ki.

Az ülés részleteit ismerő források szerint a csütörtöki uniós csúcs tárgyalásainak alapját az Európai Tanács elnökének javaslata képezi.

Az uniós büdzsé kérdése megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt.

Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni. A keretköltségvetés elfogadásához a tagállamok egyhangú támogatása szükséges.

Elhúzódó vitát okozhat egyebek mellett a tanácsi elnök azon javaslata is, amely szerint az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság kritériumainak betartásához kötné. Továbbá arányos intézkedések meghozatalát is kilátásba helyezi az uniós források nem megfelelő felhasználása, vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. A támogatások felfüggesztéséről, vagy megvonásáról a tagállamok minősített többségi szavazással döntenének.

Címlapról ajánljuk
Visszaadható-e a látás? Szemátültetés még nincs, de a génsebészet nagyon fejlődik

Visszaadható-e a látás? Szemátültetés még nincs, de a génsebészet nagyon fejlődik

Az orvostudomány már sok szervünk átültetésére képes, a szemet azonban egyelőre nem tudják átültetni, viszont magyar kutatók is dolgoznak olyan génsebészeti fejlesztéseken, amelyek millióknak adhatják vissza a látás vagy az életlátás képességét. Erről Nagy Zoltán Zsolt Széchenyi-díjas szemész professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Május 9. az új ciklus kezdőnapja – itt a teljes menetrend, máris van egy kifogás

Szombaton alakul meg az új Országgyűlés, kétharmados többségében tiszás politikusokkal, jelentős kisebbségbe szorult Fidesz- és KDNP-frakciókkal, valamint egy 6 fős Mi Hazánk-frakcióval. Közzétették a parlamenti napirendi javaslatot is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Félvállról vett tűzszünet Ukrajnában, Zelenszkij "orosz gazemberekről" beszélt – Híreink percről percre az orosz-ukrán frontról szerdán

Félvállról vett tűzszünet Ukrajnában, Zelenszkij "orosz gazemberekről" beszélt – Híreink percről percre az orosz-ukrán frontról szerdán

Volodimir Zelenszkij tegnap elítélte Oroszország ukrán városok elleni "teljes mértékben cinikus terrortámadásait", amelyekre az ukrán elnök által mától kihirdetett győzelem napi tűzszünet előtt közvetlenül került sor. Kijev azután jelentett be egyoldalú fegyverszünetet, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök május 8-9-ére hirdetett tűzszünetet a második világháborús győzelem alkalmából. A zaporizzsja elleni orosz csapásokban 12 személy, míg a donyecki Kramatorszkban öten haltak meg, és több tucat sérültről tudni. "Este az orosz gazemberek támadást mértek Dnyipróra is. Eddigi jelentések szerint négy ember halt meg. Részvétem a családoknak és szeretteiknek" - tette hozzá az ukrán elnök. Közben ukrán jelentések szerint Moszkva már az első percekben megsértette Zelenszkij tűzszünetét, drónokkal és irányított légibombákkal folytatták a támadást. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×