INFORÁDIÓ 
2020. április 7. kedd
Herman

uniós költségvetés

vita

nézőpont intézet

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b2) a rendkívüli uniós csúcstalálkozón Brüsszelben 2020. február 21-én. Mellette balra Robert Abela máltai kormányfő, jobbra Andrej Babis cseh miniszterelnök, Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök, Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök, Gitanas Nauseda litván elnök, Mateusz Morawiecki lengyel, Juri Ratas észt miniszterelnök és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök (b-j).

Kudarcos EU-csúcs: okok és lehetőségek a szakértő szemével

A Nézőpont Intézet elemzője szerint strukturális vita zajlik a következő hétéves uniós költségvetésről, amelyről vélhetően csak a német elnökség alatt lesz megállapodás. Erdélyi Rezső Krisztián az InfoRádiónak azt mondta: a vita nemcsak arról szól, hogy mennyi legyen a nettó befizető országok hozzájárulása, hanem arról is, hogy ezt milyen struktúrák mentén költsék el.

Az EU-csúcs sikertelenségét alapvetően az okozta, hogy egy olyan strukturális vitára próbáltak meg az állam- és kormányfők megoldást találni, amelynek több rétege van, miután nemcsak arról van szó, hogy, mennyi legyen a nettó befizetők hozzájárulása GNI (bruttó nemzeti jövedelem, a GDP-ből származtatott mutató) arányában, hanem arról is, hogy ezt hogyan költsék el, illetve milyen feltételekhez kössék, ha kössék egyáltalán – fogalmazott Erdélyi Rezső Krisztián az InfoRádiónak.

Olyan jelentős eltérések vannak momentán a nettó befizetők között, valamint és a magukat Kohézió barátainak hívó országcsoport között, amiket még úgy sem lehetett áthidalni, hogy az Európai Tanács elnöke próbált egy nagyon erőteljes híd-szerepet betölteni, még saját tervezetet is letett az asztalra.

Az elemző érdekességként megemlítette, hogy a magyar miniszterelnöknek volt egy nyilatkozata, miszerint lesz megállapodás, senki nem vonja kétségbe, csak még nem érettek meg a feltételek,

ami mögött sokan azt látják, hogy a német elnökségtől remélhető a megoldás, ami majd az év második felében következik.

A szakember szerint nem kérdés, hogy a megegyezéshez több fronton is szükség lesz a kompromisszumra:

  • Egyrészt, hogy mekkora legyen a befizetés mértéke a tényleges nettó befizetők részéről. A „takarékos négyek” ugyanis makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy a GNI 1 százalékánál nem lehet magasabb, míg az Európai Parlament, a másik véglet, amely 1,3 százalékhoz ragaszkodik. Előbbiek szerint nem bővíteni, hanem modernizálni kellene a költségvetést, és a kohéziós és mezőgazdasági alapok rovására csoportosítanának át pénzeket, ami a Kohézió barátainak a legfájóbb, hiszen ezeknek a nettó haszonélvezőik.

Azt viszont egyelőre nehéz megmondani, hogy mi lehet az a szám, amiben a kettő között végül meg fognak tudni állapodni – tette hozzá Erdélyi Rezső Krisztián.

  • A másik komoly probléma az, hogy ha lesz is megállapodás a befizetés mértékéről, azt mi mentén költsék el. Arra kell megoldást találni, hogy az említett két, legnagyobb feszültséget okozó politika hány százalékát tegye ki a költségvetésnek.

Az elemző végezetül megjegyezte: születhetnek még olyan szövetségek, amelyeket előre nem láthatunk, hiszen például a V4-eken belül Lengyelország és Magyarország is nagy haszonélvezői a közös mezőgazdasági politikának, a nagy országok közül pedig Franciaország is mindent meg fog tenni azért, hogy ez megmaradjon.

Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Kapcsolódó hang

Elemző az EU-csúcsról – Erdélyi Rezső Krisztián, Nézőpont Intézet
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018