eur:
402.79
usd:
347.91
bux:
97181.78
2025. június 24. kedd Iván
Annegret Kramp-Karrenbauer, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, védelmi miniszter a párt vezetőségi ülésén Berlinben 2020. január 10-én. Német hírportálok jelentése szerint Kramp-Karrenbauer bejelentette, hogy idén nyáron távozik pártvezetői tisztségéből és nem kíván a CDU kancellárjelöltjeként indulni a 2021-es szövetségi parlamenti választáson.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Kiss J. László: AKK nem állt a helyzet magaslatán

Bejelentette távozását pártvezetői tisztségéből Annegret Kramp-Karrenbauer, a német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöke. Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint az Angela Merkel kancellár utódjaként felépített politikus az alacsony népszerűsége mellett a rossz döntései miatt távozik a CDU éléről.

Annegret Kramp-Karrenbauer döntése nem derült égből villámcsapás, pártelnökké választása óta már több jel is utalta arra, hogy problémák vannak körülötte – mondta Kiss J. Lászó. A CDU 2018. decemberi hamburgi tisztújító kongresszusán is csak kis előnnyel tudott nyerni Friedrich Merz volt parlamenti (Bundestag) frakcióvezetőjével szemben, és azóta sem javult látványosan a népszerűsége. Lemondása közvetlen oka természetesen a türingiai válság – tette hozzá az egyetemi tanár.

Ismeretes, a botrányt kavaró erfurti Landtagban szerdán tartott miniszterelnök-választás után Annegret Kramp-Karrenbauer tárgyalásba kezdett a CDU helyi szervezetével annak érdekében, hogy előre hozott választásokat tartsanak, de ezt az opciót a helyi szervezet egyöntetűen elutasította, lévén azzal lehet számolni, hogy egy újabb választás a CDU-nak jelentene veszteséget és rossz pozícióba hozná a pártot.

Közben a Dél-Afrikában tartózkodó Angela Merkel elfogadhatatlannak minősítette, hogy az AfD, valamint a CDU támogatásával egy liberális politikus lett a miniszterelnök. Vagyis

a kancellár nagyon határozottan a pártelnöki szerepbe lépett, szavainak pedig erős rezonanciái lettek

– fogalmazott Kiss J. László.

A történetnek még az is a része, hogy a már említett Friedrich Merz bejelentette, feladja karrierjét az amerikai BlackRock vagyonkezelőnél, és csak a politikának kíván élni, és a CDU soraiban még aktívabb lenni.

Ezeket a „mozaikkockákat” összerakva Annegret Kramp-Karrenbauer lépése nem is annyira meglepő, magyarázta az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő.

A CDU szebb napokat is látott 40-42 százalékos támogatottsága a jelenlegi felmérések alapján 27 százalék körül áll országosan, ami ugyancsak szerepet játszhat a pártelnök távozásában. Ami a lényeg, hogy egy válsághelyzetben a párt elnöke, a világpolitikában csak AKK-ként emlegetett politikusnő nem állt a helyzet magaslatán,

nem tudta az akaratát keresztülvinni,

és a türingiai pártársakat abba az irányba befolyásolni, hogy egy új választással kerüljenek ki a válságból – hangsúlyozta Kiss J. László, megjegyezve: Annegret Kramp-Karrenbauer korábban hadügyminiszterként sem csillogott annyira fényesen.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani
Aréna

Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani

Zajlik a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújítása, a folyamatról Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Szólt arról is, hogy Magyarország a globális innovációs indexben a 36. helyen áll, ami jó eredmény, de van még bőven tennivaló.

Donald Trump reagált az iráni támadásokra

Teherán hétfő este rakétákkal támadta az amerikai katonai bázisokat Katarban és Irakban. Az amerikai elnök a közösségi oldalán értékelt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.24. kedd, 18:00
Maruzsa Zoltán
a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára
Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett "bunkerromboló" bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt - Natanzban és Iszfahánban - a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak. Natanz Irán legnagyobb urándúsító létesítménye, Fordow pedig egy rendkívül titkos, mélyen a hegyek közé temetett létesítmény - írja a CNN. Az iráni parlament döntött a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségéről, de a végső szót a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsnak kell kimondania. Két, amerikai támaszpontoknak helyet adó közel-keleti ország, Bahrein és Kuvait óvintézkedéseket tett az Irán elleni amerikai légicsapások után, felkészülve a konfliktus esetleges kiterjedésére – írja a Reuters. Az esti órákban Irán visszafogott ballisztikus légicsapást intézett a katari amerikai légibázisra. A támadást a levegőben megállították, miközben Teherán előre figyelmeztette az Öböl-országokat és az Egyesült Államokat is a célpontról. Donald Trump cserébe kijelentette: a béke irányába fogja terelni Izraelt. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán-Izrael háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×