Annak ellenére, hogy „Irán olajának elvételét” és több tízezer amerikai katonát mozgósító szárazföldi műveletet emlegetett, az amerikai elnök kedden arról beszélt, hogy rövidesen leállítja a háborút.

„Szerintem két-három héten belül távozunk, mert nincs okunk (tovább) csinálni” – mondta Donald Trump a Fehér Házban. Az elnök szerint megtörtént a rezsimváltás Teheránban, mert „sokkal racionálisabb emberekkel kommunikálunk” – fogalmazott.

Az ellentmondásos megjegyzések sorában hétfőn arról beszélt, hogy kész feladni a háborút, de lerombolná Irán energetikai hálózatát, ha nem sikerül szabaddá tenni a hajózást a Hormuzi-szorosban. Sőt, az iráni tengervíz-sótlanító telepek elleni támadásról is beszélt – bár az Iszlám Köztársaság, saját vízhiánya ellenére kevésbé függ ezektől, mint szomszédai.

Donal Trumptól azt is megkérdezték: hogyan mérsékelné az olaj és a benzin árát.

„Csak távoznunk kell Iránból. Ezt nagyon hamar elrendelem”

– mondta, miközben nemzetközi szervezetek globális recessziótól tartanak, egyes országokban pedig példa nélküli üzemanyag-hiány alakult ki.

Az amerikai elnök egy további sarkos megjegyzését a szövetséges országoknak – köztük Nagy-Britanniának – címezte. „Menjetek és szerezzetek magatoknak olajat” – írta egy közösségi posztban, arra utalva: rájuk bízza, hogyan boldogulnak, ha nem sikerül megnyitni az energiaszállítások miatt fontos Hormuzi-szorost.

Ha Trump elnök nem kényszeríti Iránt az útvonal megnyitására, elemzők szerint többféle forgatókönyv is megvalósulhat. Az egyik, hogy Irán szelektíven engedi át a tankereket – természetesen a baráti országokat részesítve előnyben. Már most gyakorlat, hogy ezek az iráni parthoz közeli „korridoron” haladnak át, kikapcsolt nyomkövetőkkel, amelyek titkos alkukra utalnak az irániakkal – írta a Telegraph nevű lap.

Az iráni blokádon átjutó hajók kínai, indiai, pakisztáni és bangladesi zászlók alatt haladnak. Közben Irán ugyanannyi olajat exportál, mint korábban, de a drágulás miatt megugrottak a bevételei.

Egy további opció, hogy Irán „tranzitdíjat”, azaz sarcot kezd el behajtani, de ehhez a szomszédos országok beleegyezése is fontos lenne.

Egy elképzelés értelmében Pakisztán, Egyiptom, Törökország és Szaúd-Arábia intézné az olajszállításokat és a tranzitdíj beszedését, amivel az érintettek komoly összegekhez jutnának.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter ugyanakkor emlékeztetett, hogy a lépés törvénysértő lenne és országa nem fogadná el. Az ő elképzelése szerint egy nemzetközi konzorcium venné át a szoros kezelését, amely nem szedne be semmilyen díjat. Ennek részeként esetleg nyugati hadihajók kísérnék a tankereket, oltalmat ígérve az iráni rakéták és motorcsónakok ellen. Egy jóval kevésbé valószínű forgatókönyv szerint az amerikaiak távozásával az irániak leállnának a rakétázással és minden visszatérne a régi kerékvágásba. A folytatódó iráni támadások ugyanis újabb konfliktushoz vezethetnének az Egyesült Államokkal.