Drágulhat a benzin, a kenyér, de még az okostelefon is a Hormuzi-szoros lezárása miatt – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.

Nagy Dávid elemző, az alapítvány biztonság- és védelempolitikai szakértője azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen területeket és hogyan érinthet az áremelkedés, először is tisztázta, a Hormuzi-szoros lezárása kapcsán mindenki a kőolaj- és földgázellátási zavarokra és ezek következményeire gondol, de a probléma sokkal összetettebb, mivel nem csupán az LNG-kereskedelem 20, illetve a kőolaj kivitelének 30 százalékáról van szó világviszonylatban.

Rámutatott, más termékek is nagy számban mentek ezen a szoroson az iráni háború előtt, aminek az akadályoztatása alapvetően befolyásolja azokat az élelmiszerárakat, amelyekkel naponta találkozunk a polcok on. Ezek között fontos a

• műtrágya (a globális kereskedelem 20-30 százaléka haladt át itt), amely a mezőgazdaságot teszi próbára, így hat a tej, a kenyér és a hús árára
• hélium (Katar a világ kínálata harmadát adja), amely a modern iparra a chipgyártáson keresztül hat, hiányától a telefonok, az autók gyártása, valamint az AI működtetése is drágul
• kerozin (a repjegyek ára felismerhetetlenné válik az anyag duplájára drágulásával).

Hogy a drágulások mikor jelentkeznek, arról azt mondta, 2-3 hónapos csúszással már mindent egyértelműen érezni fogunk, ami persze attól is függ, hogy meddig marad fenn a zavar a globális ellátási láncokban, de megjegyezte: maguk a termékek máshol megtalálhatók a világpiacon, legfeljebb nem olyan olcsón, mint eddig, és talán nem olyan gyorsan, mint kellene.

Ami az üzemanyagot illeti, Nagy Dániel rögzítette: Magyarországon védett benzinár van, a környező országok közül Szlovákiában és Szlovéniában mennyiségi korlátozást vezettek be, de Ázsiában már sorra zárnak be benzinkutak, a kínálati hiány sokkal nagyobb, mint Európában.

A válság végével kapcsolatban Nagy Dániel rögzítette, hogy akár úgy is véget érhet az iráni háború, hogy a szoros nem nyit újra, a kereskedelmet márpedig így is meg kell oldani.

„Az Egyesült Államok is azt mondja, hogy

a Hormuzi-szoros blokádjának feloldása hosszabb ideig tarthat, mint maga a háború. Irán közben azt kommunikálja, hogy nem fog visszaállni a háború előtti status quo

a szoroson, és elképzelhető, hogy egyfajta díjat fog szedni minden egyes hajóért, amelyet átenged. Tehát összességében azt látjuk, hogy nem fogunk valószínűleg visszaállni arra a helyzetre, amit a háború előtt és az elmúlt évtizedekben tapasztaltunk” – fogalmazta meg várakozásait az elemző.

Nagy kérdés szerinte az, hogy mit lép erre a hozzáállásra az Egyesült Államok, valamint Izrael, és bármilyen katonai nyomásgyakorlás fog-e még történni akár a háború után annak érdekében, hogy a szoroson folyjon a tengeri kereskedelem.