Infostart.hu
eur:
363.55
usd:
313.44
bux:
152518.27
2026. szeptember 13. vasárnap Kornél
Pumping equipment gas at gas station. Close up of a hand holding fuel nozzle
Nyitókép: Jung Getty/Getty Images

Megindult a globális küzdelem az üzemanyagért, mindenki magára maradhat

A közel-keleti konfliktus miatt a nyersolaj árán túl a finomított termékek árai is jócskán kilőttek, számos országban vezettek már be valamilyen formában korlátozó intézkedéseket emiatt. Eközben az olajszállító tankerek akár út közben is irányt változtatnak, ha valahol többet ajánlanak a szállítmányért.

A fogyasztói árakban tehát az ársapkának köszönhetően egyelőre nem láthatjuk az iráni háború hatásait a 95-ös benzinnél és a dízelnél.

A rendszer problémái azonban már látszanak: egyre sűrűbben előforduló mennyiségi korlátozásokon keresztül mutatkozik meg a lakosság számára a krízis, hiszen egyre több kis benzinkút korlátozza az egyszerre tankolható üzemanyag mennyiségét – írja a Portfolio.

Ez azonban nem csak Magyarországon van így, több európai országban is megszorításokat vezettek be az elmúlt hetekben:

  • Szlovénia: március 22-én Szlovénia ideiglenesen korlátozta a tankolható üzemanyag mennyiségét: magánautóknál 50 liter/nap, cégeknél és prioritást élvező felhasználóknál 200 liter/nap lett a plafon. Ezt az intézkedést alakuló pánikhangulat, hosszú sorok és egyes állomások kifogyása előzte meg a Reuters beszámolója szerint.
  • Szlovákia: március közepén Szlovákia előbb jelezte, hogy az üzemanyagturizmus miatt egyes északi körzetekben a kutak „szó szerint kiszáradtak”, ezért a kormány a külföldieknek magasabb dízelárat vagy tankolási limitet fontolgat. Március 24-re ebből konkrét intézkedés lett: a dízel eladását tele tank + legfeljebb 10 literre korlátozták, az exportot is berekesztették, és a külföldi rendszámos autókra külön árazást engedtek. Az Európai Bizottság később jogellenesnek nevezte a csomagot.
  • Románia: március 23-án Bukarest bejelentette, hogy válsághelyzetet hirdet az üzemanyagpiacon, és hat hónapra árrésplafont vezet be, továbbá az üzemanyag-exportot csak az energiaügyi és gazdasági minisztérium jóváhagyásával engedi. A kormány azt is jelezte, hogy a belföldi vésztartalék nagyjából 45 napos fogyasztást fedez. Március 27-én ezt további könnyítések, köztük jövedékiadó-csökkentés követte.
  • Lengyelország: március 26-án Varsó kiskereskedelmi árplafont jelentett be, adócsökkentéssel együtt. A szűkösségi olvasatot az erősíti, hogy Donald Tusk ugyanakkor jelezte: ha a kedvezőbb árak miatt külföldi autósok tömegesen jelennek meg, Lengyelország kész a szlovák típusú, külföldiekre differenciált megoldás alkalmazására.

De nem csak Európában vannak nagy gondok, Kínában például pánikszerű sorban állás alakult ki március 22-én a benzinkutaknál, miután az állami olajvállalat jelentős üzemanyagár-emelést jelentett be. Emellett Kína teljes exporttilalmat vezetett be a belföldi piac védelmében, de Thaiföld és Vietnam szintén korlátozásokat alkalmaz.

India benzinkivitele márciusban 5-6 millió hordóra esett vissza a korábbi, mintegy 12 milliós szintről, részben azért, mert az állami finomítójuk ideiglenesen felfüggesztette a rakodásokat. A Fülöp-szigetek pedig elsősorban a kerozinhiányt szenvedi meg, olyannyira, hogy akár a repülőgépek földön maradása is valós lehetőség az ország vezetője szerint.

A kialakult helyzet Európánál jóval komolyabban érinti Ázsiát, hiszen Kína különösen erősen függ a régióból érkező nyersolajtól és finomított termékektől

– írja a lap. Az iráni konfliktus nyomán kialakuló ellátási bizonytalanság alapjaiban rendezi át a globális üzemanyagpiacot és egyre több európai és amerikai benzin jut el az ázsiai piacokra, megindult tehát a kontinensek közti „harc” az üzemanyagért.

Ennek a legfrissebb példája csak pár napos, hiszen március 30-án derült ki, hogy Európa felé tartó gázolajszállító tankerek hirtelen irányt változtattak az Atlanti-óceánon. A Handelsblatt szerint egyre gyakoribbá válik, hogy az úton lévő üzemanyagszállító hajók menet közben változtatnak célállomást, és Európa egyszerűen „elveszíti” a szállítmányokat.

A dízel kérdése különösen kritikus, mert ez az egész gazdaság rejtett ütőere, jelen van a mezőgazdaságban, ipari termelésben és a szállítmányozásban egyaránt.

Ha szűkül az ellátás, annak a hatása gyorsan megérződik: nőnek a logisztikai költségek, drágul az élelmiszer, emelkednek a szolgáltatási árak, és végül a teljes inflációs rendszer felfelé tolódik. A mostani tanker-átirányítások ezért nem elszigetelt piaci események, hanem annak a jelei, hogy a globális dízelpiac egyre inkább valós idejű, árvezérelt allokációs mechanizmusként működik, ahol Európa egyre nehezebben tudja biztosítani a saját ellátását.

Mint írják, amikor a világpiacon hirtelen szűkül a kínálat, akkor a magasabb ár nem csupán drágább üzemanyagot jelent – hanem azt is, hogy a kontinens adott esetben egyszerűen a sor végére kerül, és ilyenkor nem az a fő kérdés, hogy mennyibe kerül a dízel, hanem hogy egyáltalán megérkezik-e.

Egy korábbi töréspont már 2023-ban is látszott, amikor az EU-nak alkalmazkodnia kellett az orosz dízel és más olajtermékek kieséséhez, és a hiányt részben távolabbi forrásokból kellett pótolni. Ez már akkor megmutatta:

a dízel ellátásánál nemcsak a nyersolaj ára, hanem a termékpiaci logisztika és a kereskedelmi útvonalak is döntővé válhatnak.

Amikor a kínálat szűkül és az árak elszállnak, a kormányok jellemzően nem nézik tétlenül, ahogy a hiány a társadalmi és politikai térbe költözik. Ilyenkor jelennek meg a klasszikus válságintézkedések:

  • mennyiségi korlátozások,
  • exportkorlátozási ötletek,
  • differenciált árazás,
  • célzott támogatások,
  • vagy épp a finomítói kapacitás „felpörgetésének” politikai nyomása.

Ezek a megoldások rövid távon tompíthatják a sokkot, de közben az európai belső piacon is feszültségeket keltenek: ha egy ország a saját piacát védi, akkor a régiós áruáramlás sérülhet, a hiány pedig átterhelődhet a szomszédokra.

Címlapról ajánljuk
Ha ez bejönne, Orbán Viktor tényleg hátradőlhetne

Ha ez bejönne, Orbán Viktor tényleg hátradőlhetne

Vasárnap sorsdöntő parlamenti választásra kerül sor Svédországban, ahol a baloldali és a jobboldali blokk közötti szoros küzdelem mellett a radikális gyökerű Svéd Demokraták esetleges kormányzati szerepvállalása jelenti a fő tétet. A párt a felmérések szerint 20 százalék körüli támogatottsággal bír, a Mérsékelt Pártot vezető Ulf Kristersson miniszterelnök pedig győzelem esetén miniszteri tárcákat adna a formációnak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.14. hétfő, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Hatalmas támadás érte Ukrajnát, több mint 450 drónt indítottak az oroszok - Háborús híreink vasárnap

Hatalmas támadás érte Ukrajnát, több mint 450 drónt indítottak az oroszok - Háborús híreink vasárnap

Hatalmas dróntámadást indított Oroszország Ukrajna ellen szeptember 13-ra virradó éjszaka. Az ukrán légierő szerint összesen 453 különböző típusú drónt vetettek be, amelyek közül 409 légi célpontot sikerült lelőni vagy elektronikai eszközökkel elnyomni. Találatokat 13 helyszínen regisztráltak, további hét helyen pedig lezuhant roncsokról számoltak be. Közben Ukrajna a tavalyi télhez képest lényegesen felkészültebben várja az energetikai infrastruktúra elleni újabb orosz támadásokat, a kormány nehéz téllel és a háború elhúzódásával számol. Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök szerint az elmúlt két hónapban többszörösére nőtt a csapások és az általuk okozott pusztítás mértéke, ezért a kabinet már a legsúlyosabb forgatókönyvekre is készül. Cikkünkben folyamatosan követjük az orosz-ukrán háború legfontosabb fejleményeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×